Óriási átverés az inflációkövető nyugdíjemelés: hatalmasat buknak az idősek

Jövő januárban ismét emelkednek a nyugdíjak, és már azt is lehet tudni, hogy mennyivel. A kormány 2025-ben 3,2 százalékos éves inflációval számol, tehát várhatóan ennyivel nőnek majd a járandóságok. Ez legkevésbé azoknak kedvez, akiknek a legnagyobb szükségük volna rá: akinek kevés a nyugdíja, annak az emelése is kevesebb, míg ha valakinek relatíve magas, akkor a pluszpénze is több lesz. Mennyiben inflációkövető az inflációkövető nyugdíjemelés és mekkorát buknak rajta az idősek? Mi lenne, ha a nyugdíjakat másként számolnák? Mit jelent a „másként”? Az „inflációkövető” családtámogatások után megnéztük, mennyivel lehetne több a nyugdíjasok pénze.

A KSH adataiból kiderül, hogy ma kb. 1.167.000 magyar nyugdíjas 200.000 forintnál is kevesebb nyugdíjat kap, vagyis kevesebb, mint 200.000.forintból kell megélnie. A közel 1,2 millióból 199.000 főnek még a 100.000 forintot sem teszi ki a nyugdíja, esetükben legfeljebb plusz 3200 forintot jelent a januári emelés. Ennyi pénz legfeljebb egy nagyon szűkös bevásárlásra lehet elég (vagy még arra se). Tudni kell, hogy az éves nyugdíjemelés mértékét nem a tényleges infláció alapján számolják, hanem az előző évben a költségvetésben tervezett inflációs adat alapján. Mi ezzel a baj?

Ha az év során az infláció meghaladja a tervezett mértéket, a kormány novemberben egyfajta „kiegészítést” ad, hogy a nyugdíjak ne veszítsenek túl sokat a vásárlóerejükből. A probléma az, hogy a tényleges egész éves inflációt nem veszik figyelembe a végső elszámolásnál. Azaz nincs egy végső, átfogó korrekció az adott év tényleges inflációs adatai alapján, még akkor sem, ha az eltérés jelentős. Ha a kormány túl alacsony szintre lövi be az inflációt, az rosszat tesz a nyugdíjasok pénztárcájának, mivel nem kapják meg időben a megfelelő emelést, és nem kompenzálják őket teljes mértékben. A lényeg:

A nyugdíjemelés kiszámítási módja igazságtalan a nyugdíjasokkal szemben, mert nem a tényleges infláció alapján állapítják meg, és a ha a kormány rosszul tervez, akkor a nyugdíjak veszítenek a vásárlóerejükből.

Inflációkövető adóemelés kontra Nyugdíjas Parlament

Korábban már írtunk arról, milyen innovatív megoldáshoz nyúlt a kormány, hogy több pénz folyjon be a kasszába: adót emel. 2025-től az infláció mértékéhez igazodva emelik a szeszes italok, dohánytermékek, energiahordozók, üzemanyagok jövedéki adóját, valamint a gépjármű- és regisztrációs adót. Az emelés alapja az előző év júliusi infláció, amely 2024-ben 4,1% volt, így ennyivel nőnek ezek az adók 2025 januárjától.

Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament elnöke is reagált a bejelentésre: az inflációkövető adóemelés új szabályát alkalmazni lehetne a nyugdíjemelésnél is. Szerinte az automatikus inflációkövető adóemeléssel lehetőséget ad arra,, hogy a jövő évi nyugdíjemelés a korábban kiszivárogtatott 3,2 százalék körüli helyett, 4,1 százalékos legyen – írta meg a 24.hu. Karácsony azt is kiszámolta, hogy egy jelenlegi 233 526 forintos átlagos összegű öregségi nyugdíjnál 7473 forintot jelentene a 3,2 százalékos nyugdíjemelés, míg ha az automatikus inflációkövető adóemelés mintájára a tavaly júliusi inflációt vennék figyelembe, akkor 9575 forint lenne az átlagos emelés, azaz havi 2102 forintot (évi 25 224 forintot) nyerhetne ezzel, akinek átlagos összegű a nyugdíja.

A Nyugdíjas Parlament azt szorgalmazza, hogy a nyugdíjemelést a bérnövekedéshez kössék, mivel a régebben megállapított nyugdíjak jelentősen elmaradtak az új nyugdíjak és a bérek növekedésétől.

Inflációkövető nyugdíjemelés: mennyit vettek ki a nyugdíjasok zsebéből?

Az elmúlt 14 évben az inflációkövető nyugdíjemelés csak mérsékelten növelte a nyugdíjak értékét, miközben a bérek vásárlóereje több mint négyszer gyorsabban nőtt. A nyugdíjak vásárlóereje a 13. havi nyugdíj figyelembevételével is csupán 20%-kal emelkedett 2010 óta, ami éves szinten mindössze 1,3%-os átlagos növekedést jelent. Ezzel szemben a bérek vásárlóereje ugyanebben az időszakban 82%-kal nőtt, ami évente átlagosan 4,4%-os emelkedés. Emiatt a nyugdíjak bérekhez viszonyított aránya folyamatosan csökkent, és a nyugdíjasok elszegényedtek az aktív keresőkhöz képest.

A helyzetet némileg javította a 13. havi nyugdíj visszavezetése, de a lemaradást így sem lehetett behozni. 2023-ban a nyugdíjak bérekhez viszonyított aránya így is 10 százalékponttal alacsonyabb volt, mint 2010-ben.

Ha az elmúlt 15 évben a korábban alkalmazott svájci indexálás szabályai szerint emelték volna a nyugdíjakat (az infláció és a bérnövekedés együttes figyelembevételével), egy átlagos nyugdíjas ma jelentősen többet kapna. Egy 2010-ben havi 97.259 forintos nyugdíjat kapó idős ember ellátása a jelenlegi inflációkövető rendszer alapján 2024-re 219 ezer forintra nőtt. Svájci indexálással azonban ez az összeg havi 26 ezer forinttal magasabb lenne, elérve a 245 ezer forintot. Ez azt jelenti, hogy

A számok egyértelműen mutatják, hogy az inflációkövető nyugdíjemelés nem volt képes lépést tartani a növekedésével, így a nyugdíjasok helyzete jelentősen romlott. Mi következik ebből? Az infláció elleni védelem nem elegendő, ha közben a bérek gyors ütemben nőnek, és a nyugdíjak nem követik ezt az emelkedést.