Mennyit lehet keresni nyugdíj mellett?

A nyugdíj melletti munka kérdésköre egyre aktuálisabbá válik a jelenlegi munkaerőpiaci és társadalmi jellegzetességek miatt. A gazdasági problémák, a kiszámíthatatlan nyugdíjrendszer mellett, aki teheti munkát vállal. Hiába a nyugdíjemelés, nem olyan mértékű, hogy követni tudja  az inflációt és a folyamatos áremelkedéseket. A nyugdíjrendszert érintő problémák miatt a nyugdíj melletti munka egyre szükségesebbé válik.

Azok, akiknek nyugdíjkiegészítésre van szüksége vagy jó egészségi állapotban vannak és szívesen maradnának a munka világában, megtehetik, hogy a nyugdíj melletti munka keretében tovább dolgoznak. Az alábbiakban ismertetjük, hogy milyen különböző szabályok vonatkoznak az egyes foglalkoztatási formákra.

Nyugdíj melletti munka a különböző szektorokban

Nyugdíjasként elhelyezkedhetünk alkalmazottként vagy szövetkezeten keresztül, illetve lehetünk vállalkozók. Az, hogy mennyit lehet keresni alkalmazottként, az határozza meg, hogy a versenyszférában vagy a közszférában dolgozunk. 

Azok munkavégzésére, akik a versenyszférában vállalnak munkát, nem vonatkoznak korlátozások vagy tiltások, annyit dolgozhatnak és kereshetnek, amennyit tudnak. A keresetük járulékmentes, azaz nem kell fizetniük a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot. Emellett a munkáltatónak sem kell a nyugdíjas dolgozók után fizetnie a szociális hozzájárulási adót, ami 13%.

Ez a nyugdíjas munkavállalónak is megéri, hiszen a bruttó keresete 18,5%-al magasabb. A munkáltatónak pedig 13%-al kevesebb a bérköltsége a nyugdíjas dolgozó után. Ez jó hatással lehet a foglalkoztatottsági adatokra és a nyugdíjasok életszínvonalára is. 

Azok a nők, akik a nők40 kedvezményes nyugdíjban részesülnek és szintén nyugdíj mellett dolgoznának a versenyszférában, a fenti szabályozásnak megfelelően végezhetnek munkát.

Ha valaki vállalkozóként szeretne dolgozni nyugdíj mellett, akkor kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül. Az új-kata törvény szerint már nem lehet kisadózó a nyugdíjas vállalkozó. Az öregségi nyugdíjasok mellett ugyanez vonatkozik azokra a nőkre, akik a nők kedvezményes nyugdíja mellett vállalkoznak, továbbá a nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjasokra is.

A közszférában munkavállalóként jelen lévő nyugdíjasok esete egy kicsit bonyolultabb. A 2013. július 1-én hatályba lépett kormányhatározat alapján a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak, közszolgálati tisztviselőknek választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között. A szabályozás szerint az illetményüket és a nyugdíjukat nem vehetik fel párhuzamosan.

Az alábbi jogviszonyok esetén kell szüneteltetni a nyugellátás folyósítását ( öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék és átmeneti bányászjáradék):

• közalkalmazotti jogviszony,
• egészségügyi szolgálati jogviszony,
• rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony,
• honvédelmi alkalmazotti jogviszony,
• kormányzati szolgálati jogviszony,
• adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony,
• politikai szolgálati jogviszony,
• biztosi jogviszony,
• köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszony,
• bírói szolgálati viszony,
• igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony,
• ügyészségi szolgálati viszony,
• rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, vagy
• a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszony

Nagyon fontos a közszférában történő munkába állás esetén, hogy a jogviszony létrejöttét követő 15 napon belül be kell jelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé.

Nyugdíj melletti munkával hogyan lehet egyszerre nyugdíjunk és fizetésünk is?

Fontos tudni, hogy az a nyugdíjas munkavállaló, aki a közszférában szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben,hálózatnál, illetve köznevelési vagy szakképző intézményben dolgozik, annak nem kell a munkabér vagy a nyugellátás között választania, mindkettőt kaphatja.

A szüneteltetés alóli mentesítését az érintettnek kell kérelmeznie a nyugdíjfolyósító szervnél. Az ügyintézés tehát nem a munkáltatón keresztül történik, hanem egyénileg. Viszont kell hozzá egy munkáltatói nyilatkozat arról, hogy a munkavégzés helye a fent felsorolt intézmények közé tartozik-e.

Kikre vonatkozik a kereseti korlátozás szabálya?

Azokra a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülőkre, akik emellett dolgoznak, kereseti korlátozás vonatkozik. Ennek éves keretösszege a mindenkori minimálbér 18-szorosa. 2023-ban 18 x 232 ezer forint, azaz 4,176 millió forint. Ha a nyugdíjjárulék alapját képező (bruttó) kereset ezt az összeget az év valamelyik hónapjában meghaladja, a következő hónaptól az év végéig felfüggesztik az ellátás folyósítását és majd csak a következő év januárjában indulhat újra.

Egyéb tudnivalók:

• Nyugdíj mellett bármely jogviszonyban végzünk is keresőtevékenységet, az azzal szerzett kereset járulékmentes.
•  A nyugdíj melletti munkavégzéssel nem lehet jogosultságot szerezni a nyugdíjnövelésre.
• A nyugdíj mellett végzett munka a nyugdíj újraszámítására sem teremt alapot, mert a nyugdíj melletti munka nem számít bele a szolgálati időbe vagyis nem lehet hozzáadni. 
• A nyugdíj mellett szerzett kereset az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során pótlólagosan nem vehető figyelembe.
• A rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás mellett 2020. július 1-jétől időbeni és pénzbeni korlátozás nélkül lehet keresni a versenyszférában és a közszférában egyaránt.