Hazánkban az aktuális jogszabályok szerint a nyugdíjemelés mértéke az érintettek részére a következő évre saccolt infláció értékével szokott történni. A legtöbb esetben ennek az inflációnak a becsült nagysága alulmarad a valós adatokhoz képest, nem beszélve annak élelmiszerárakra gyakorolt hatásáról, ami megnehezíti a nyugdíjasok anyagi helyzetét. Egy szó mint száz, a nyugdíjak nem növekednek egyenes arányban a felmerülő költségekkel, ezért a nyugdíjasok többsége kénytelen nyugdíj mellett valamilyen munkát vállalni, hogy keresetét kiegészítse. De mi kell ahhoz, hogy egy nyugdíjas munkavállaló lehessen? Milyen feltételekkel dolgozhatnak?
Ki számít nyugdíjas munkavállalónak?
Aki betöltötte a 65. életévét, és volt annyi munkaviszonya, hogy jár neki az öregségi nyugdíj. Emellett nyugdíjas munkavállaló lehet, aki Nők 40-nel ment nyugdíjba, vagy alkotóművészeti, egyházi, vagy felekezeti nyugdíjat kap, illetve az, aki munkaképtelenségi vagy rokkantsági ellátásra jogosult és emellett dolgozik.
Hogyan vállalhat munkát a nyugdíjas?
Lehet alkalmazott, válllakozó vagy akár nyugdíjas szövetkezeten keresztül is vállalhat munkát.
Nyugdíjas munkavállaló a versenyszférában
Talán a legjobbnak mondható helyzetben a korbetöltött (öregségi)nyugdíjasok vannak, ők ugyanis a versenyszférában járulékmentes fizetést kapnak. Ez annyit jelent, hogy nem kell fizetniük a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot, munkáltatójuknak sem kell utánuk semmilyen járulékot fizetnie, csupán a 15%-os személyi jövedelemadót. Ha az adott nyugdíjas egyéni, vagy társas vállalkozói tevékenységet folytat a nyugdíjkorhatár betöltését követően, az kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozásnak minősül. Ez a KATA-s adózási lehetőségekből kizárja őt, hiszen az csak főállású vállalkozó esetében áll fent.
Munkavállalás nyugdíjasként az állami szférában
A közszférában már árnyaltabb a nyugdíjasok helyzete. Itt csak a gyermekjólét, a gyermekvédelem, a szociális ellátás, a köznevelés és a szakképzés területén dolgozó nyugdíjkorhatárt elért szép korúak vehetik fel a fizetésüket a nyugdíjuk mellett a versenyszférához hasonlóan, de itt is csak 2023.08.31.-ig.
A többi területen a 2013. július 1. után bevezetett szabályok alapján választaniuk kell, hogy vagy a nyugdíjukat veszik fel, vagy pedig tovább dolgoznak, a kettő együtt sajnos nem megy. Fontos ennek kapcsán megjegyeznünk azt is, hogy az öregségi korhatárt megélt nyugdíjasok költségvetési intézményben ráadásul csak úgy dolgozhatnak, ha ehhez munkáltatójuk előzetes kormányzati hozzájárulást szerez számukra.
Azok a nyugdíjas korúak, akik úgy döntenek, hogy miután 65. életévét betöltötték és aktívan ledolgoztak legalább 20 évet továbbra is a közszférában szeretnének tevékenykedni, azoknak ezen jogviszony létesítését a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál jelezniük kell a munka megkezdésének napjától számított 15 napon belül.
Milyen szabályok vonatkoznak a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő nyugdíjasokra?
A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő nyugdíjasok mind a köz, mind pedig a versenyszférában időbeni és pénzbeli korlátozás nélkül tevékenykedhetnek. A rokkantnyugdíjasokat semmilyen bejelentési kötelezettség nem terheli, a rehabilitációs ellátást igénylőknek is csak keresőtevékenységük kezdetét, illetve megszűnését kell 10 napon belül bejelenteni a rehabilitációs hatóság részére.
És akik más ellátásban részesülnek?
Van még a korhatár előtti ellátások mellett dolgozók, a szolgálati járandóságot igénylők, az átmeneti bányászjáradékban részesülők, és a rendszeres pénzellátás mellett dolgozók csoportja. Rájuk mind a kereseti korlátozás szabályai vonatkoznak. Az ő éves keretösszegük, amelyet az ellátás jelent egy évben a minimálbér 18-szorosa. Ha a nyugdíjjárulék alapját képező kereset ezt az összeget az év valamelyik hónapjában meghaladja, akkor a következő hónaptól az év végéig felfüggesztik az ellátás folyósítását, az csak a következő év januárjától indul újra, és akkor is csak az érvényes összeghatár eléréséig.
Felmondhat-e a nyugdíjas munkavállaló?
Fel. Ilyenkor a felmondási idő felét kell ledolgoznia a nyugdíjasnak, míg a másik felére a munkáltatónak fel kell mentenie a nyugdíjast a munkavégzés alól.
Jár-e szabadság vagy betegállomány a nyugdíjas munkavállalóknak?
Táppénz nem jár nekik, viszont évi 15 szabadnap megilleti őket. A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár.
Jár-e végkielégítés nyugdíjas munkavállalóknak?
Nem jár végkielégítés, ráadásul a határozatlan idejű munkaviszony felbontását a munkáltató nem köteles megindokolni.
