Kinek és mennyi munkanélküli segély jár? Minimálbér, bérminimum, részmunkaidő – mutatjuk valamennyi opciót
Munkanélküli segélyként ismerik sokan, azonban a támogatás hivatalos neve álláskeresési járadék. Mindösszesen 90 napra szól, az összege pedig a korábbi munkaviszony hosszától és a fizetésünktől függ. Van azonban egy maximális összeg, aminél többet senki nem kaphat, akármennyit is keresett az előző munkahelyén. Mutatjuk, hogyan történik a munkanélküli segély kiszámítása, és ki mekkora támogatásra számíthat az államtól.
A legfontosabb tudnivaló, hogy az álláskeresési járadék nem egy automatikusan, mindenkinek járó szociális támogatás. Ez egy olyan juttatás, amit a dolgozó munkaviszonya és az évek során befizetett járulékai alapoznak meg. A jogosultságnak három alapvető feltétele van:
- az igénylőnek regisztráltatnia kell magát álláskeresőként a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal foglalkoztatási osztályán;
- rendelkeznie kell a szükséges jogszerző idővel: a regisztrációt megelőző három éven belül legalább 360 nap (kb. 12 hónap) biztosítási jogviszonyt kell igazolnia;
- a járadék folyósítása alatt késznek kell lennie a munkavállalásra, és aktívan együtt kell működnie a hivatallal.
A folyósítás időtartama nagyon rövid, legfeljebb 3 hónapra, pontosabban 90 napra jár. A folyósítási időt a ledolgozott napok alapján számolják ki: tíz nap jogszerző idő egy nap járadékot jelent.
Kinek mennyi pénz jár? Az álláskeresési járadék (munkanélküli segély) kiszámítása
Az álláskeresési járadék alapvetően a munkanélkülivé válás előtti átlagos fizetés (járadékalap) 60%-a, de van egy felső határ, ami a minimálbértől függ. 2025-ben a havi minimálbér bruttó 290.800 forint, a napi maximális összeg bruttó 9694 forint. Ez azt jelenti, hogy havi szinten legfeljebb bruttó 290.800 forintra számíthat az igénylő. A bruttó összegből levonják a 15% személyi jövedelemadót, ami így kedvezmények nélkül havi nettó 247.180 forintot jelent.
Az összegből és a rövid folyósítási időből látszik, hogy állam csak minimálisan támogatja azt, aki állás nélkül maradt. Mindenkit arra ösztönöznek, hogy mihamarabb munkába álljon, függetlenül attól, korábban mivel foglalkozott, milyen képesítéssel rendelkezik. Munkaalapú társadalom, azaz mindenki boldoguljon, ahogy tud – ezt üzeni a 90 nap és a havi 250 ezer forint.
Kérdésed van az álláskeresési járadékról, elakadtál az igénylés során? Ügyfélszolgálatunk két munkanapon belül válaszol kérdéseidre!
Bérminimum és részmunkaidő
Akik szakképzettséggel a garantált bérminimumot (2025-ben bruttó 348.800 forint) vagy annál magasabb fizetést kaptak, azoknál a járadékot továbbra is a magasabb fizetés 60%-a alapján számolják. A limit azonban itt is ugyanaz: még a magas keresetűek is csak a minimálbér 100%-át kaphatják meg legfeljebb, azaz a bruttó 9694 forintot naponta.
A részmunkaidős állás is teljes értékű munkának számít, a lényeg, hogy legyen meg a 360 napos jogosultsági idő. Az összeg kiszámításánál az alacsonyabb bér a meghatározó, vagyis egy 4 órában dolgozó munkavállaló fizetésének 60%-a alacsonyabb lesz a teljes minimálbérnél.
Az álláskeresési járadék igényelhető online, Ügyfélkapun keresztül (e-Papír szolgáltatással) vagy személyesen, a kormányhivatal foglalkoztatási osztályán. Szükséges a korábbi munkáltatótól kapott foglalkoztatói igazolás, a kilépő papírok és a saját igazolványaink.
Mikor érkezik az első utalás? Itt vannak a dátumok:
Amíg a járadékot folyósítják (maximum 90 napig), addig az állam fizeti az álláskereső helyett az egészségbiztosítási járulékot. A 90 nap elteltével ez már az igénylő terhe, ha nem talál munkát.
