Így csökkenthető felére a demencia kialakulásának kockázata a legújabb kutatások szerint

A demencia világszerte egyre több embert érint, Magyarországon például 2024-ben 250 ezer embert érintett, hozzátartozókkal együtt pedig másfél milliót. Becslések szerint világszerte közel 57 millió ember élhet demenciával. Leggyakoribb formája – és talán a legtöbbek által ismert kórkép – az Alzheimer kór. Bár a jelenlegi tudásunk szerint a demencia gyógyíthatatlan betegség, a megelőzés terén komoly előrelépések történtek az elmúlt időszakban. A Lancet Demencia Bizottság által végzett legfrissebb kutatások szerint bizonyos életmódbeli tényezők megváltoztatásával közel 45%-kal csökkenthető a betegség kialakulásának esélye. Cikkünkben mutatjuk, hogyan kellene, hogy történjen a demencia megelőzése.

Lehetséges a demencia megelőzése?

Az időskorral együtt járó betegségek közül a demencia az egyik legjelentősebb kihívás, amelyre a tudomány folyamatosan keresi a megoldásokat. A Lancet nevű neves tudományos folyóirat külön bizottságot hozott létre a demencia kutatására, amely rendszeresen összegzi a legfontosabb tudományos eredményeket. A harmadik jelentésük a tavalyi évben került publikálásra. Ez alapján 2050-re a demenciában szenvedők száma elérheti a 153 milliót. Ez a jelentés 14 olyan kockázati tényezőt azonosított, amelyek befolyásolják a demencia kialakulását, és amelyek mérséklésével jelentősen csökkenthető a betegség kialakulásának kockázata is.

A kutatások alapján a kockázati tényezők életkorok alapján is csoportosíthatók. Fiatal korban például a megfelelő iskolai végzettség megszerzése kiemelten fontos, mivel a magasabb kognitív tartalékkal rendelkező embereknél kisebb eséllyel alakul ki demencia. Középkorúaknál a halláskárosodás, a magas LDL-koleszterinszint, a depresszió, az agysérülések, a mozgásszegény életmód, a cukorbetegség, a dohányzás, a magas vérnyomás, az elhízás és a túlzott alkoholfogyasztás mind jelentős kockázati tényezők. Időskorban pedig a társas elszigeteltség, a légszennyezés és a kezeletlen látásproblémák növelhetik a demencia valószínűségét.

Demencia megelőzése: hogyan csökkenthető a kockázat?

1. Tanulás és szellemi aktivitás

A magasabb iskolai végzettség és a folyamatos kognitív kihívásokkal járó tevékenységek (például olvasás, tanulás, problémamegoldás) hosszú távon védőhatást nyújtanak az agy számára.

2. Halláskárosodás megelőzése és kezelése

A hallásvesztés kapcsolatban áll a társas elszigeteltséggel és a kognitív hanyatlással, ezért a hallókészülékek használata segíthet csökkenteni a demencia kockázatát.

3. A depresszió kezelése

A mentális egészség ápolása, a stressz csökkentése és a megfelelő pszichológiai támogatás jelentősen hozzájárulhat a demencia megelőzéséhez.

4. Fejsérülések elkerülése

A sportok és a közlekedési balesetek során elszenvedett agysérülések növelhetik a demencia kockázatát, ezért a megfelelő védőfelszerelés és óvatosság kulcsfontosságú.

5. Dohányzás abbahagyása

A dohányzás abbahagyása bármely életkorban pozitív hatással lehet az agy egészségére.

6. Egészséges étrend

A kiegyensúlyozott táplálkozás, amely csökkenti a magas LDL-koleszterinszintet, segíthet a szív- és érrendszeri problémák, valamint a demencia megelőzésében.

7. Rendszeres testmozgás

A fizikai aktivitás javítja az agy vérkeringését, csökkenti a gyulladásokat és hozzájárul az egészséges testsúly fenntartásához.

8. A cukorbetegség kontrollálása

A cukorbetegség és a demencia előfordulása között is komoly összefüggést találtak. Már fiatalabb korban 2-es típusú cukorbetegek nagyobb arányban lettek demenciával küzdők később, idősebb társaikkal ellentétben. Így a vércukorszint szabályozása és az egészséges életmód csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát.

9. Vérnyomás szabályozása

A magas vérnyomás kezelése gyógyszerekkel vagy életmódváltással segíthet a demencia megelőzésében.

10. Egészséges testsúly fenntartása

A túlsúly csökkentése már néhány kilogramm leadásával is mérsékelheti a demencia kockázatát.

11. Mérsékelt alkoholfogyasztás

A túlzott alkoholfogyasztás káros az agy számára, ezért fontos a mértékletesség.

12. Szociális kapcsolatok ápolása

A magány és az elszigeteltség növeli a demencia kockázatát, ezért a barátokkal és családtagokkal való rendszeres kapcsolattartás kulcsfontosságú.

13. Légszennyezés csökkentése

A levegőminőség javítása – például zöld területeken való mozgás – hozzájárulhat az agy egészségéhez.

14. Látásproblémák kezelése

A szemészeti problémák időben történő felismerése és kezelése segíthet a kognitív hanyatlás megelőzésében.

Rendszerszintű változások is szükségesek

A demencia kockázatának csökkentése nemcsak egyéni, hanem társadalmi szinten is fontos feladat. Az oktatás, az egészségügyi ellátás, a környezetvédelem és a városfejlesztés mind olyan területek, amelyek befolyásolhatják a betegség terjedését. Az egészségtudatos életmód mellett tehát érdemes hangsúlyozni a közösségi szintű változások fontosságát is.