Neked is járhat ingyenes influenza elleni védőoltás: siess, most kell kérni

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ alapján az influenzavírusok terjedése november végétől figyelhető meg, januárban jellemzően már járványról beszélhetünk. Az influenza elleni oltást még a kialakulása előtt, vagyis novemberben, decemberben érdemes felvenni. Október végétől az oltóanyag már az egész országban elérhető, csupán a háziorvosunkkal kell egyeztetnünk. Idén 949 ezer adag ingyenes influenza elleni oltás érhető el, ennek beadatása különösen ajánlott a veszélyeztetett csoportba tartozóknak. Cikkünkben bemutatjuk, kik tartoznak a kockázati csoportba, milyen esetben ingyenes a vakcina, illetve milyen mellékhatásokra számíthatunk, ha az oltás felvétele mellett döntünk.

Az influenzavírus által okozott fertőző légúti betegségek télen és kora tavasszal okoznak szezonális járványokat. A legjobb védekezés a védőoltás: több influenza-altípustól is véd, így a fertőződés és a járvány terjedése jó eséllyel megelőzhető – hívja fel a figyelmet az NNGYK. Mint írják, a betegség a legtöbb esetben nem különösebben veszélyes, egy-két hét alatt leküzdhető. Ugyanakkor sokaknál elhúzódó betegséggel és szövődményekkel járhat, pl. vírusos tüdőgyulladással vagy agyvelőgyulladás. Ilyenkor a betegek kórházba kerülhetnek, ami akár halállal is végződhet.

Fontos tisztázni, az oltás felvétele után is elkaphatjuk az influenzát, azonban a betegség lefolyása gyorsabb és enyhébb. Leküzdésével kialakul egyfajta védettség, de az nem egy életre szól. Ráadásul az influenzavírus nagyon változékony, évről évre találkozhatunk más variánssal.

Ingyenes influenza elleni oltás – kinek jár?

Általánosságban elmondható, hogy féléves kor felett mindenkinek javasolt az influenza elleni oltás. Különösen ajánlott a kockázati csoportba tartozók számára:

• várandósok vagy gyermekvállalást tervező nők, szoptatós anyák;
• 60 év felüliek, egészségi állapotuktól függetlenül;
• krónikus betegségben szenvedők:
  • krónikus légzőszervi betegségben szenvedők, asztmás betegek;
  • elhízás miatt vagy egyéb okból korlátozott légzési funkciójú betegek;
  • szív-, érrendszeri betegségben szenvedők (kivéve a kezelt magasvérnyomás-betegséget);
  • veleszületett vagy betegség/kezelés révén szerzett immunhiányos állapotban szenvedő betegek (ideértve a HIV-pozitív személyeket, daganatos betegségben szenvedőket is);
  • krónikus máj- és vesebetegek;
  • anyagcsere-betegségben szenvedők (pl. cukorbetegek);
• tartós szalicilát-kezelésben részesülő gyermekek és serdülők (a Reye-szindróma veszélye miatt);
• egészségügyben, valamint ápolást, gondozást nyújtó egészségügyi/szociális intézményekben dolgozók;
• akik a munkájuk miatt sok emberrel lépnek kapcsolatba, illetve akik sok emberrel tartózkodnak zárt térben;
• sertés, baromfi és ló tartásával foglalkozó telepeken, ezen állatok szállításával foglalkozók, baromfi-feldolgozókban, valamint vágóhidakon dolgozók;
• hosszú repülőút előtt állók.

Az idei szezonban 949 ezer adag terítésmentesen felhasználható vakcina áll rendelkezésre a 3 évesnél idősebb, kockázati csoportba tartozók számára. Aki az oltás mellett dönt, az elsőként háziorvosával beszéljen, hogy elérhető-e a vakcina, illetve jogosult-e rá ingyen.

Az oltás lehetséges mellékhatásai

Az influenza elleni oltásnak is lehetnek mellékhatásai, de ezek általában enyhék, az immunreakció természetes részét képezik. A legtöbb mellékhatás enyhe, és nagyjából egy napig érzékelhető.

Lehetséges mellékhatások:

• hőemelkedés, láz,
• enyhe végtagfájdalom, izomfájdalom,
• az oltás helyén érzett fájdalom, bőrpír,
• enyhe fejfájás jelentkezhet.

A vakcina nagyon ritkán súlyos allergiás reakciót (anafilaxia) válthat ki, ami azonban néhány percen belül, még a beadó orvos jelenlétében jelentkezik – a rendelőben az ilyen ritka esetek kezelésére is felkészülten fogadják a pácienseket. Összességében még mindig jobb kérni az oltást, mint nem kérni: a védőoltásokkal járó kockázat jóval alulmarad a betegség kockázataihoz képest.