Miért ciki parlagfüvet szeretgetni, pláne megenni?
Egy évtizede elszabadult egy világkormányos, összeesküvéselméletes körlevél. Ebből azóta az erre fogékony csoportokban kinőtt a parlagfű gyógynövény mítosza. Emiatt megy a szeretgetés, holott gyógyhatása nem bizonyított, kártékonysága igen.
A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) szerepel a közösségi jelentőségű fajokat és élőhelyeket veszélyeztető lágy- és fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok között. Pollenje erősen allergizál. Ez számtalan állattulajdonos problémája is. Kutyák és lovak között rengeteg allergiás rá és szezonban szenvednek. Ezért különösen irtandó a parlagfű. Nagymértékű felszaporodásának közegészségügyi és gazdaság-károsító hatása számottevő. Hazánkban az összlakosság több mint 20 %-át érinti a parlagfű allergia.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Élv.) 17. § (4) bekezdése értelmében a földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.
Ez azt jelenti, hogy a termelők és a földtulajdonosok egész évben kötelesek védekezni földterületükön a károsító gyomnövények ellen, ez nemcsak a parlagfűre, hanem az egyéb károsító gyomnövényekre (fehér libatop, szőrös disznóparéj, réti lórom, vadkender) is vonatkozik.
Gyógyhatása nem bizonyított
Gyógyhatására nincs példa a népi gyógyászatban, ugyanis a parlagfű egy Észak-Amerikából behurcolt faj, hazánkban nagyjából száz éve jelent meg, tömegesen az ötvenes években terjedt el. Őshazájában sem volt soha jelentős gyógynövény.
Állatkísérletben mérgezőnek bizonyult
Az SZTE kutatói állatkísérletben bizonyították, hogy az egy hónapig parlagfüvet fogyasztó patkányok agy-, és vesekárosodást szenvedtek.
„Az észlelt agy- és vesekárosító hatás megkérdőjelezi a parlagfű hosszú távú humán fogyasztásának biztonságosságát. Nem állítható, hogy a parlagfű patkányokon észlelt toxikus hatása embernél is kialakul, de a vegyületek toxikus hatásai általában minőségileg hasonlóak kísérletes állatokban és emberben. A szegedi kutatók eredményeit figyelembe véve a parlagfű fogyasztása nem tekinthető biztonságosnak egészen addig, míg további, széleskörű toxikológiai vizsgálatok nem zárják ki ennek lehetőségét.”
A kutatásról részletesen, magyarul és közérthetőn itt lehet olvasni, a fenti link az angol tudományos munkára visz.
A bevezetőben említett körlevél és annak tudományos elemzése itt olvasható, szórakoztató olvasmány.
