Erdőkertes, az ötletek nagy faluja
Erdőkertes, Veresegyház kistestvére a legnagyobb községi jogállású településként éli mindennapjait, immáron 10 ezernél többen élnek a lankás völgyben. Egy helyi mondás szerint aki náluk nagyobb, az vagy nagyközség, vagy város. Erdőkertes is beadta ugyan 2015-ben városi pályázatát, de nagyon szigorúak voltak a feltételek.
Emiatt senki nem dőlt a kardjába, megértették, mondta Pásztor László független polgármester, és hozzátette, a városi ranghoz párosult volna némi finanszírozási előny, és az ingatlanok értéke is nőtt volna. – Csináljuk tovább a dolgunkat, maradunk község, azt nyújtjuk a polgároknak, ami egy várostól is elvárható. Az a célunk, hogy legyenek olyan ötleteink, amelyek nem kerülnek pénzbe. Ez eddig is bevált, megyünk tovább a magunk útján.
Azt tudakoltuk, hogy milyen ötletekkel lehet az igényes és gyarapodó helyi közösség kedvében járni. Mindjárt itt van a sárgakuka akció, melynek előélete van. Sokáig gyürkőztek a helyiek a szelektív hulladékos ingyenzsákokkal, de amikor kitették a ház elé szerdánként, hogy elvigyék, a környékbeli rókák, aranysakálok és vaddisznók „átnézték” azok tartalmát, és szétrágták a zsákokat. Ki kellett valamit találni. Volt Vácott egy gyártó, az első körben kétszáz kukát helyeztek ki, a lakók kifizették a kuka árát, tiszta, üde maradt a közterület, megoldódott a kérdés. A sárgakuka akció a Gondoskodó Önkormányzat Program része volt.
Miként a rendszámtábla akció is. Ez sem emésztett fel olyan összegeket, amivel megrendítették volna a helyi költségvetést. – A rendőrök, a mentők, tűzoltók és futárok panaszkodtak, hogy nem találják meg könnyen az ingatlanokat – jegyezte meg a polgármester –, ezért volt szükség a jól látható jelzésekre.
Egy másik ötlet a vízfelhasználással kapcsolatos. Az önkormányzat 250 perlátort (nyomáscsökkentőt) szerzett be, és osztotta ki az igénylőknek. A cél a kevesebb otthoni víz használata volt, jövőbe mutató kérdés, hamar megértették az új beköltözők is. Akikkel különben minden év februárjában találkoznak, 30 százalék fölötti a megjelenési arány. Az Isten hozta Erdőkertesen programon az új lakosok vetítettképes előadást nézhetnek meg, majd a megvendégeléssel dúsított háromórás beszélgetésen össze lehet ismerkedni a polgármesterrel és a hivatal munkatársaival. A cél, hogy az újakat segítsék a gyorsabb beilleszkedésben. Pásztor László szimbolikus ötletként említi a szeptember utolsó hétvégéjén rendezett kertészeti fesztiválon kiosztott fehér szalagot is, melyre ez van írva: Erdőkertes – Közösen váltjuk valóra. Szintén a szellemes ötletek sorába tartozik az az információs kilincsakasztó, amelyen a polgármester baráti üdvözlettel köszönti a polgárokat, amúgy pedig az akasztón kifejezetten fontos helyi elérhetőségek – posta, bankautomata, állatorvos stb. – sokasága található meg. Innen lehet tudni azt is, hogy a szobrok falujában – se szeri, se száma a köztéri alkotásoknak – kocsonyafesztivállal kezdődik a rendezvények sora februárban, de még Alfa Romeo Találkozó is szerepel a nyári kínálatban.
– Azt szokták ránk mondani, hogy nagyjából készen van a falu – foglalja össze mondandóját Pásztor László. – A következő évek fontos feladata a csapadékvíz elvezetése, a bölcsődék, óvodák bővítése, és legfőképpen az, hogy minőségi kultúrával építsük a falut. A magam részéről azt tudom ígérni, hogy kevesebb lesz a madarakról elnevezett utca, inkább Bartókról, Kodályról, Lisztről és Erkelről fogunk utcákat elnevezni.
Már csak az van hátra, hogy rákérdezzünk, mekkora hendikep a Veresegyházon 58 éven át tanácselnök-polgármester, Pásztor Béla fiaként szintén polgármesternek lenni Erdőkertesen.
– A tanár barátomnak tanár volt az apja – mondta Pásztor László. – Azt láttam otthon négyéves korom óta, hogy az apám szombat vagy vasárnap reggel is indul társadalmi munkára, találkozókra. Nyilván befolyásolt, amikor én is erre adtam a fejem.
(Szöveg és képek: Hóvége – tudósítónktól)
