Ennyivel emelkedik a kötelező biztosítás károkozáskor: évekig is fizetheti a baleset árát
A közlekedési balesetet okoz, annak nemcsak a saját javítási költségeivel kell számolnia, hanem azzal is, hogy a bónuszfokozat romlása miatt a kötelezőjének díja bizony nőni fog. A korábbi években ezt az összeget a károkozói pótdíj akár a többszörösére is emelhette, de mi a helyzet most és hogyan változik jövőre?
Mennyivel emelkedik a kötelező biztosítás károkozáskor? Mert bizony emelkedik. Amikor kárt okozunk, a biztosítónk a következő biztosítási évtől automatikusan rontja a bónuszbesorolásunkat, méghozzá általában két kategóriával. Ha mondjuk B6-ban voltunk, akkor B4-be kerülünk át.
Ennek következtében a kötelező biztosítás díja legalább 20, de egyes esetekben akár 100 százalékkal is emelkedhet a Netrisk tájékoztatása szerint. Azt, hogy pontosan mennyivel emelkedik a kötelező biztosítás károkozáskor, az alapdíj, a jármű paraméterei, az életkor és a lakhely is befolyásolja. Fontos tudni, hogy a biztosító a kártörténeti nyilvántartás (KKNYR) alapján dolgozik, így a korábbi bonus-malus besorolását a rendszer egy biztosítóváltás során is pontosan követi.
A rettegett károkozói pótdíj és a 2026-os fordulat
A bonus-malus visszasorolás önmagában is 20-100 százalékos drágulást okozhat, de a biztosítók korábban egy úgynevezett károkozói pótdíjat is felszámoltak. Ez az alapdíj 1,2-2-szeresét, szélsőséges esetben akár a 3-szorosát is jelenthette az őszi ombudsmani vizsgálat alapján, és a kár bekövetkezte után 3-5 évig terhelte az üzembentartót az Insura elemzése szerint.
A 2026 őszi fejlemények azonban fordulatot hoztak.
Az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy a túlzott károkozói pótdíj torzítja a rendszert, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pedig iránymutatásban minősítette rossz gyakorlatnak a statisztikailag megalapozatlan, többszörös díjemelést. Ennek nyomán a biztosítók várhatóan teljesen kivezetik a károkozói pótdíjat. Arra a kérdésre, hogy pontosan melyik biztosítónál nincs már károkozói pótdíj, a folyamatosan megjelenő új díjtarifák adnak majd választ, de az alkuszi várakozások szerint a jövőben a bonus-malus rendszer önmagában elég lesz a kockázatok árazásához.
Mikor érdemes zsebből rendezni a kárt?
Ha kisebb koccanás történik, sokan mérlegelik a saját zsebből történő fizetést. De vajon mikor éri meg ez a megoldás, és mennyivel emelkedik a kötelező biztosítás károkozáskor, ha mégis a biztosítóra bízza a kifizetést?
Szakértői becslések szerint nagyjából 50-100 ezer forintos kárösszegig érdemes csak saját forrásból megtéríteni az okozott kárt. Ilyenkor megőrizheti a kedvezőbb bónuszfokozatot, és elkerülheti a több évre elnyúló, halmozott díjtöbbletet. A zsebből fizetés előtt azonban mindenképpen vizsgáltassa át a járművet szakemberrel. Egy látszólag apró sérülés mögött jelentős rejtett hibák bújhatnak meg, amelyek javítása később sokkal többe kerülhet.
Hogyan kerülhető el a díjemelkedés?
Ha a helyszínen a biztosítós ügyintézést választotta, a kárrendezést követően is van lehetősége lépni. Az üzembentartó jogosult arra, hogy a biztosító által kifizetett kártérítést utólag visszafizesse. Ha az összeget megtéríti a társaságnak, a bónuszfokozata nem romlik. A kivételeknél mindig a mindenkor hatályos 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet szövege a mérvadó, nem pedig a jogszabályokhoz fűzött indokolás, ezért az egyedi feltételeket érdemes alaposan áttanulmányozni.
Van kérdése a kötelező biztosításokkal kapcsolatban? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink ingyenesen válaszolnak.
Mielőtt döntést hoz, mindig számolja ki, hogy a következő években mennyivel fog emelkedni a kötelező biztosítása károkozáskor. Ha a kár több százezer forint, a visszafizetés valószínűleg nem térül meg a megspórolt biztosítási díjakon. Emellett a biztosítási évfordulót megelőző 60. naptól érdemes újrakalkulálnia a díjakat, és a 30 napos határidő előtt elintézni a biztosítóváltást. A társaságok árazási stratégiája jelentősen eltér egymástól.
