Kollektív szerződés: hiába nem írta alá, sőt el se olvasta, mégis elővehetik, ha nem tartja be

Sok munkahelyen a törvényes előírásokon túl egy külön megállapodás is védi a dolgozókat. A kollektív szerződés számos olyan részletet szabályoz – a pihenőidőtől a bérpótlékokon át a szabadságig –, amely közvetlenül érinti a fizetést és a mindennapi munkát. Mutatjuk miért fontos a kollektív szerződés jelentése, kire vonatkozik és miért fontos ismerni a tartalmát.

A kollektív szerződés jelentése a mindennapokban

A kollektív szerződés egy olyan megállapodás, amelyet a munkáltató és a munkahelyi szakszervezet vagy szakszervezetek kötnek egymással. Tehát ezt nem a munkavállalóval kötik, mégis minden részlete érinti a dolgozókat, hiszen a munkaviszonyhoz kapcsolódó legfontosabb jogi kérdéseket, a munkavégzés feltételeit és a különböző juttatásokat rögzíti. A szerződés két fő részre osztható. Az általános rész azt szabályozza, hogyan működjön együtt a munkáltató és a szakszervezet, például milyen információkat kell megosztaniuk egymással, és milyen kérdésekben kell egyeztetniük. A normatív rész ezzel szemben a dolgozók mindennapjait érintő szabályokat rögzíti: például mikor és mennyit kell dolgozni, mennyi pihenőidő jár, milyen pótlékokat kell fizetni, hogyan adják ki a szabadságot, és milyen juttatások illetik meg a munkavállalókat. 

Ez mindenkire érvényes?

Gyakori félreértés, hogy ez a megállapodás kizárólag az azt aláíró szakszervezet tagjait védi. Valójában, ha a munkáltatónál érvényben van egy kollektív szerződés, annak hatálya minden ott dolgozóra kiterjed, teljesen függetlenül attól, hogy az adott munkavállaló belépett-e a szakszervezetbe vagy sem. Tehát akár egy iskolában tanít, akár egy kórházban ápolóként dolgozik, vagy éppen egy áruházban pénztáros, a kollektív szerződés szabályai mindenkire egységesen vonatkoznak – ha van ilyen a munkahelyen.

Honnan tudhatja meg, hogy a munkahelyén van-e kollektív szerződés?

Amikor valaki új munkahelyre lép, a munka törvénykönyve szerint a munkáltatónak írásbeli tájékoztatási kötelezettsége van. A munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül egy hivatalos tájékoztatót kell kapnia, amelyben a cégnek kötelezően nyilatkoznia kell arról, hogy kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e. Ebben a dokumentumban nem szükséges a szerződés teljes tartalmát szóról szóra bemásolni, de azt azonosítható módon – például az elnevezésével és számával – meg kell jelölni. Ugyanez a tájékoztató tartalmazza a napi munkaidejét, a bérfizetés napját, a szabadság kiszámításának és kiadásának szabályait, valamint a felmondási idő megállapításának szabályait is.

De nem ugyanazt tudja a munka törvénykönyve is?

A kollektív szerződés egyik legfontosabb jellemzője, hogy bizonyos keretek között eltérhet a munka törvénykönyvének általános szabályaitól. Jellemzően a munkavállalók javára tér el, vagyis kedvezőbb feltételeket biztosít, például extra szabadságot vagy a kötelezőnél magasabb pótlékokat írhat elő. Viszont nem tartalmazhat olyan szabályt, amely diszkriminatív, vagy alapvető jogokat sért. Nem veheti el például a szabadságot, nem tagadhatja meg a munkabért, és nem írhat elő irreálisan hosszú, például heti hatvanórás munkaidőt. De például úgy is eltérhet a munka törvénykönyvétől, hogy az egyébként törvény szerinti próbaidő legfeljebb három hónap lehet, de a kollektív szerződés ezt akár hat hónapban is maximalizálhatja.

Hasznos lehet, ha baj van

Ilyen helyzet lehet például, ha:

• nem világos, hogyan számolják el a túlórát vagy az alapbéren túli juttatásokat,
• probléma akad a szabadság kiadásával,
• vitathatók a munkáltatói utasítások.

Mivel a dokumentum pont ezeket a gyakorlati kérdéseket szabályozza, az ismerete segít abban, hogy tisztában legyünk a jogainkkal, hogy meddig lehet elmenni és milyen lehetőségeink vannak. Ha bármilyen munkajogi aggály támad, akkor a kollektív szerződés ismeretében könnyebben megoldhatók a konfliktusok.

Ha mégsem, akkor jogi kérdésekkel forduljon bizalommal ügyfélszolgálatunkhoz, két munkanapon belül díjmentesen válaszolunk!