Anyám és az öcsém kitúrtak az örökségből – hogyan követelhetem a kötelesrészemet?
A szülő még életében az egyik gyerekének ajándékozza a házát, a másik pedig a hagyatéki eljáráskor szembesül vele, hogy alig maradt valami, amit örökölhetne. Attól azonban, hogy az ingatlan már a testvér nevén van, még lehet kötelesrészi igényed.
A Ptk. szerint kötelesrészre az örökhagyó leszármazója, házastársa és szülője jogosult, ha az öröklés megnyílásakor törvényes örökös lenne. A kötelesrész kiszámításánál nemcsak a halálkor megmaradt hagyatékot kell nézni. Főszabály szerint hozzá kell számítani az örökhagyó által életében adott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értékét is.
Ez azt jelenti, hogy ha anya még életében az öcsédnek ajándékozta a házát, az ingatlan már nem lesz a hagyaték része, de az értéke még beleszámíthat a kötelesrész alapjába.
A 10 éves határ kulcsfontosságú
A kötelesrész ingatlan ajándékozás esetén nagyrészt azon múlhat, mikor történt az ajándékozás. A halált megelőző tíz évnél régebben adott ingyenes adomány értéke nem tartozik a kötelesrész alapjához. Nem mindegy tehát, hogy a szülő három, kilenc vagy tizenegy évvel a halála előtt adta a házat az egyik gyermekének. Más kivételek is vannak: nem tartozik az alapba például a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék.
Nem a ház egy része jár vissza
A kötelesrész nem azt jelenti, hogy automatikusan tulajdonrészt kapsz a testvérednek ajándékozott ingatlanból. A kötelesrész mértéke annak az egyharmada, ami a jogosultnak a kötelesrész alapja szerint törvényes örökösként járna.
Tegyük fel, hogy az özvegy édesanyának három gyereke van. Öt évvel a halála előtt egyiküknek ajándékozott egy akkor 50 millió forint tiszta értékű ingatlant, halálakor pedig 10 millió forint tiszta hagyaték maradt. Ha nincs más, a számítást befolyásoló körülmény, a kötelesrész alapja 60 millió forint. A három gyermek törvényes örökrésze fejenként 20 millió lenne, ennek egyharmada 6,67 millió forint. A tényleges követelés ettől eltérhet, mert figyelembe kell venni azt is, hogy az érintett mit kapott a hagyatékból vagy korábban az örökhagyótól.
Nem a ház mai ára számít
Az ajándékot főszabály szerint a juttatáskori tiszta értékén kell figyelembe venni. Ha tehát egy ház az ajándékozáskor 30 milliót ért, az örökhagyó halálakor pedig már 60 milliót, nem automatikusan a 60 milliós értékből indulnak ki. Ha a juttatáskori érték alkalmazása valamelyik félre súlyosan méltánytalan lenne, a bíróságtól más érték megállapítása kérhető.
Nem mindegy, milyen szerződéssel került át a ház
A hétköznapokban gyakran csak annyit mondunk, hogy a szülő „ráíratta” a házat valamelyik gyerekére. Jogilag viszont nagyon nem mindegy, hogy ajándékozási, adásvételi, tartási, életjáradéki vagy más szerződés történt. A Ptk. külön szabályt tartalmaz az öröklési, tartási, életjáradéki és gondozási szerződéssel elidegenített vagyonra, ha az öröklés a szerződéskötéstől számított két éven belül nyílik meg. Ezért elsőként azt érdemes tisztázni, pontosan milyen szerződéssel került át az ingatlan.
Kérdés maradt az örökléssel kapcsolatban? Ügyfélszolgálatunk két munkanapon belül és díjmentesen válaszol.
A kötelesrészt kérni kell – és nem érdemes sokáig várni
Fontos, hogy a kötelesrész nem jár automatikusan: olyan igény, amelyet a jogosultnak kell érvényesítenie. A kötelesrész kielégítéséért elsősorban a hagyatékban részesedők felelnek. Ha a kötelesrész a hagyatékból nem elégíthető ki, a törvényben meghatározott, halált megelőző tíz éven belül megajándékozott személyek is felelhetnek. Így adott esetben attól a testvértől is követelhető, aki korábban megkapta az ingatlant.
A jogosult főszabály szerint pénzben kérheti a kötelesrészét, nem pedig az elajándékozott ház egy részét. A kötelesrészi igény öt év alatt évül el.
A kötelesrész ingatlan ajándékozás esetén tehát nem jelenti azt, hogy automatikusan visszakapod a ház egy részét. Azt kell tisztázni, mikor és milyen jogcímen került át az ingatlan, és ezek alapján mekkora kötelesrészi igény érvényesíthető.
