Így lehet magasabb a nyugdíja: plusz 6% emelés jár évente, ha ön is ilyen feltételekkel dolgozik
A dolgozó nyugdíjasok nyugdíjemelése körül rengeteg a félreértés, ügyfélszolgálatunkat is gyakran megkeresik a következő kérdéssel: „Ha nyugdíjas vagyok, de mellette dolgoztam, érdemes-e újraszámítást kérnem, nőhet-e a nyugdíjam?” Ez nem egészen így működik, több fogalom is tisztázásra szorul. Cikkünkben bemutatjuk, hogy kiknek és milyen feltételekkel járhat az évi 6%-os emelés, illetve mi a teendő, hogy ezt meg is kapja a dolgozó.
Régen a nyugdíj melletti munka automatikusan, évről évre növelte a nyugdíj összegét – ez ma már nincs így. 2020. július 1-jén lépett életbe az a szabály, amely szerint a saját jogú nyugdíjasok mentesülnek a 18,5 százalékos társadalombiztosítási (tb) járulék megfizetése alól. Aki ma nyugdíjasként dolgozik, annak a fizetéséből csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja) vonják le. Így mivel nem fizet nyugdíjjárulékot, a már folyósított nyugdíjának összege a munkavégzés miatt nem fog tovább nőni. Tehát a dolgozó nyugdíjasok nyugdíjemelése ebben a formában megszűnt, újraszámítást kérni nem lehet. (Erre egyébként is csak speciális esetben van lehetőség és ma már csak egy viszonylag szűk kör élhet vele, a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy hasonló ellátásban részesülők.)
Akkor kinek és hogyan jár a nyugdíjbónusz?
A 0,5 százalékos emelés (hivatalos nevén nyugdíjnövelés vagy nyugdíjbónusz) ma már kizárólag annak jár, aki betöltötte a 65 éves nyugdíjkorhatárt, de még nem kéri a nyugdíját, hanem tovább dolgozik. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény (Tny.) alapján a szabály pontosan így szól: a korhatár betöltése után, nyugdíj megállapítása nélkül ledolgozott minden teljes 30 nap után 0,5 százalékkal emelkedik a majdani induló nyugdíj összege. A nyugdíjbónusznak tehát a nyugellátás megállapításánál van szerepe, amikor az illető úgy dönt, hogy végleg abbahagyja a munkát. De még egy fontos feltétellel számolni kell: az illetőnek legalább 20 év szolgálati idővel kell rendelkeznie, a nyugdíjbónusz csak utána „ketyeg”.
Winkler Róbert így fogalmaz az Adózónán: „A nyugdíjbónusz mértéke a nyugdíjkorhatár betöltését és 20 év szolgálati idő megszerzését mint együttes feltételek elérését követő minden 30 nap után az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka.” A nyugdíjszakértő példája szerint, ha valaki a nyugdíjkorhatára betöltésekor rendelkezett legalább 20 év szolgálati idővel, és ezt követően még 3 évig dolgozik a nyugdíj megállapítása nélkül, akkor a nyugdíjbónusz mértéke 3 év után a 3 év múlva kiszámított nyugdíja 18 százaléka lesz. Emellett a majdani nyugdíj mértéke is tovább növekszik a nyugdíjkorhatár után szerzett szolgálati idővel. Ha 65 évesen rendelkezett 40 év szolgálati idővel, a nyugdíjkorhatár betöltését követően szerzett 3 év szolgálati idő alapján a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset 86 százaléka lesz a nyugdíja összege, míg 40 év után csupán annak 80 százaléka lenne.
És mi a helyzet a Nők 40-nél? Röviden, választhatja az igénylő a nyugdíj megállapítását és dolgozhat tovább, de az ellátása összege nem fog nőni. Újraszámítást kérni a nyugdíjkorhatár betöltésekor sincs lehetőség.
A Magyar Államkincstár oldalán így fogalmazzák meg az alapszabályt: "Nyugdíjnövelésre az a legalább 20 év szolgálati idővel rendelkező személy válik jogosulttá, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltését követően legalább 30 nap további szolgálati időt szerzett, úgy, hogy ez alatt nem részesült öregségi nyugdíjban. A nyugdíjnövelés mértéke 30 nap szolgálati idő után a kiszámított öregségi nyugdíj 0,5%-a. A megállapításra kerülő nyugdíj összege a kiszámított nyugdíj és a nyugdíjnövelés összege lesz, amely a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetnél magasabb is lehet."
Hogyan kell kérni? Kell-e kérni egyáltalán?
Aki úgy döntött, hogy a 65 éves kora után tovább dolgozik a nyugdíj igénylése nélkül, de most már szeretné végleg letenni a munkát, annak kérnie kell a nyugdíj megállapítását. A folyamat a következő:
- Az ellátás igényléséhez „Öregségi nyugdíj iránti kérelem” nevű nyomtatványt kell benyújtania. Ezt meg lehet tenni személyesen bármelyik kormányablakban vagy a Magyar Államkincstár ügyfélszolgálatán. Online a magyarorszag.hu-n keresztül indítható el az eljárás, ha az igénylő rendelkezik Ügyfélkapu+-szal vagy DÁP-os hozzáféréssel.
- Hogyan kérhető a bónusz? A jó hír, hogy nem kell kérni. A hivatalos nyilvántartásban szerepelnie kell minden adatnak, tehát annak is, hogy az igénylő a nyugdíjkorhatár betöltése után mennyi időt dolgozott még. A törvény alapján automatikusan rászámolják a megszerzett 0,5 százalékos bónuszokat az alapnyugdíjára, ezt külön nem kell jelezni.
- A kérelem beadása után (általában 60 napon belül) a kérelmező kapni fog postán vagy az Ügyfélkapujára egy hivatalos levelet, amit nyugdíjmegállapító határozatnak hívnak. Ebben található egy külön sor, amiben szerepelnie kell, hogy a bónuszok miatt pontosan hány százalékkal és hány forinttal növelték meg az alapnyugdíját.
Az „emelt összeg” (vagyis a megállapított nyugdíj, amelybe természetesen a bónusz is beszámításra került) rögtön az ellátás első utalásakor (vagy amikor a postás hozza az első havi pénzt) megérkezik.
Ha az ügyintézéssel kapcsolatban lenne kérdése, tegye fel ügyfélszolgálatunknak! Kollégáink 2 napon belül, díjmentesen válaszolnak!
Mi a teendő, ha valaki reklamálni szeretne?
Ha határozat alapján úgy látszik, hogy nem vették figyelembe a plusz százalékokat, akkor ezt jelezni kell a hivatalnak. A levél legvégén pontosan leírják, hány napja van az igénylőnek közigazgatási pert indítani (jogorvoslatot kérni). Ezzel a papírral lehet a közeli kormányablakba vagy a Kincstárba besétálni, és kérni az ügyintézőket, hogy segítsenek hivatalosan rögzíteni a panaszt. Ezek után indulhat el a felülvizsgálat.
