A nyugdíjas bankszámláján maradt pénz: ki veheti fel a halála után?
A válasz attól függ, hogy az elhunyt hogyan rendelkezett, illetve rendelkezett-e erről egyáltalán még élete során: ha nem tett lépéseket, akkor a bankszámlán lévő pénz ugyanúgy a hagyaték részét képezi, mint egy ingatlan vagy egy autó. Ha igen, lényegesen rövidebb idő alatt hozzáférhető válik az összeg. Megszerezhető egy bankszámla öröklés útján? Mi történik a haláleset után?
Amint a bank hivatalosan (például a halotti anyakönyvi kivonat bemutatásával vagy közjegyzői megkeresés révén) tudomást szerez a számlatulajdonos haláláról, azonnal zárolja a bankszámlát. A korábban adott meghatalmazások érvényüket vesztik, a bankkártyákat és a netbankos hozzáférést pedig a bank letiltja. Ez alól kivételt jelent, ha a számlának több tulajdonosa van: ilyenkor a számlát nem zárolják, a túlélő fél továbbra is szabadon gazdálkodhat a pénzzel. Fontos, hogy az illetőnek társtulajdonosnak kell lennie. Ha az elhunyt az egyedüli tulajdonos, de hozzájárult ahhoz, hogy például a házastársának bankkártyája legyen, akkor a számlát szintén zárolni fogják.
A pénz a haláleset bekövetkezése után az örökösöket illeti alapból. Gyakori tévhit, hogy ha valaki tudja a PIN-kódot, vagy nála van a bankkártya, akkor a haláleset után még a számláról kifizethető a temetés vagy felvehető róla valamennyi készpénz. Ilyesmire nincs lehetőség: a kártya engedély nélküli használata jogellenes vagyonelvonásnak minősül.
Bankszámla öröklése: hogyan biztosítható be, hogy a házastárs vagy a gyerek gyorsan hozzáférjen a pénzhez?
Egy hagyatéki eljárás akár egy-másfél évig is eltarthat – amíg ez le nem zajlik, addig a számlán lévő pénz gyakorlatilag olyan, mintha nem is lenne. Ha a számlatulajdonos szeretné biztosítani, hogy a halála után a számlán lévő pénz hozzáférhető legyen a család számára, akkor még életében kell lépnie: a megoldás a haláleseti rendelkezés, más néven a haláleseti kedvezményezett megjelölése.
Ez egy banknak adott megbízás, amelynek lényege, hogy a számlatulajdonos nyilatkozatot tesz arról, hogy halála esetén ki kapja meg az összeget. Bárki lehet kedvezményezett, nem kell, hogy hivatalos örökös (például gyermek) legyen, megjelölhető egy élettárs, barát vagy unoka is. A számlán lévő pénz ilyenkor nem lesz a hagyaték része, így a kedvezményezett a halotti anyakönyvi kivonat bemutatása után röviddel, a hagyatéki eljárástól függetlenül felveheti a pénzt.
Állampapírokra és értékpapírszámlákra nem lehet haláleseti rendelkezést tenni, azok mindenképpen a hagyaték részei maradnak.
Mi történik, ha nincs kedvezményezett?
Ha az elhunyt nem nevezett meg haláleseti kedvezményezettet, akkor a bankszámla öröklés általános szabályai lépnek életbe. A számlán maradt teljes összeg bekerül az elhunyt hagyatékába. Ilyenkor a pénzt a törvényes (vagy végrendeleti) örökösök kapják meg: jellemzően a házastárs és a gyermekek. A bank azonban kizárólag a közjegyző által kiállított, jogerős hagyatékátadó végzés bemutatása után fogja kifizetni a rájuk eső részt. Addig a pénzhez senki sem férhet hozzá.
Közös bankszámla: mihez férhet hozzá a túlélő?
Sok idős házaspár közös bankszámlát használ. Közös számláról akkor beszélünk, ha mindkét fél hivatalosan is számlatulajdonos (tehát nem csak egy társkártya van az egyikük nevén). Ahogy írtuk, ha az egyik tulajdonos meghal, a bank a közös számlát nem zárolja. A túlélő tulajdonos továbbra is hozzáférhet a pénzhez, a hagyatéki eljárás során azonban tisztázni kell, hogy a számlán lévő összeg mekkora része volt az elhunyté (általában a fele), és az az összeg képezi majd az örökség tárgyát.
Mi lesz a nyugdíjjal és a halál után érkező pénzzel?
Gyakran megesik, hogy a nyugdíjas elhunyta után a Magyar Államkincstár (MÁK) még kiutalja a nyugdíjat. Itt két esetet kell megkülönböztetni:
- A halál hónapjára járó nyugdíj: A nyugdíj a halál napját magában foglaló hónap végéig teljes összegben jár. Ha a nyugdíjas még nem vette fel (vagy nem érkezett meg a számlára/postásra), ezt a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó (házastárs, majd gyermek, unoka stb. sorrendben) 1 éven belül igényelheti a Nyugdíjfolyósítótól egy külön formanyomtatványon. Ha nem élt vele senki, az örökösök igényelhetik a hagyatéki eljárás lezárulta után.
- A halál hónapját követő nyugdíj: Ha a MÁK a következő hónapban is utal, mert például késve értesültek a halálesetről, az már nem a hozzátartozót illeti. A jogosulatlanul felvett nyugdíjat a Kincstár határozattal vissza fogja követelni, amint frissül a nyilvántartása.
Miből fizethető a temetést és mi lesz a hitelekkel?
Mivel a zárolt számlához nem lehet hozzáférni, a családnak saját zsebből kell megelőlegeznie a temetés költségeit. Ezt a pénzt azonban nem veszítik el: a temetés számláit a hagyatéki eljárás során be kell nyújtani a közjegyzőnek. A temetési költség úgynevezett „hagyatéki tehernek” számít, amit az örökség felosztása előtt az örökölt vagyonból (például a bankszámlán lévő pénzből) elsőként fizetnek ki annak, aki a temetést állta.
További kérdése van az öröklésről? Forduljon a Hóvége ügyfélszolgálatához, két napon belül ingyenesen választ adunk.
Az elhunyt esetleges hiteleit, tartozásait az örökösök szintén megöröklik, de fontos tudni: csak az örökölt vagyon mértékéig felelnek a tartozásokért. Ha több a hitel, mint a számlán lévő pénz és az ingatlan értéke, az örökséget (annak egészét) vissza is lehet utasítani.
Mi történik, ha később derül ki egy elfeledett bankszámla?
Előfordul, hogy a család csak hónapokkal vagy évekkel a hagyatéki eljárás lezárulta után talál egy régi bankkönyvet, vagy derül ki egy elfeledett takarékszámla létezése. Ilyenkor sincs veszve a pénz: az illetékes közjegyzőnél póthagyatéki eljárást kell indítani az újonnan előkerült vagyonrészre, és ennek lezárulta után a bank kifizeti az összeget.
