Férfi nyugdíjkorhatár: 2026-ban ennyi idősen mehetnek öregségi nyugdíjba az urak
A nyugdíjkorhatár fokozatosan emelkedett, jelenleg az 1957-ben vagy azt követően születettek esetében 65 év. Külön női és férfi nyugdíjkorhatár tehát nincs, de önmagában az életkor betöltése egyik nemnél sem elegendő, a nyugdíjba vonuláshoz két feltételnek is teljesülnie kell.
A Tisza Párt választási programjában több olyan ígéret is megjelent, ami a nyugdíjasokat és a nyugdíjba készülőket érinti: az új nyugdíjas juttatások és a legalacsonyabb összegű ellátások emelése elsősorban a szegényebb nyugdíjasok helyzetét javítanák. Szintén ígéretként szerepelt a rugalmasabb nyugdíjba vonulás lehetősége, ami különösen a nyugdíjba készülő férfiak számára lehet fontos változás. Azért emeljük ki őket, mert számukra nincs olyan kivételes kedvezmény, mint a Nők 40.
A férfi nyugdíjkorhatár 65 év
Az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár fokozatosan emelkedett:
- 1952. január 1-je előtt születettek esetében a betöltött 62. életév,
- 1952-ben születettek esetében a betöltött 62. életév betöltését követő 183. nap,
- 1953-ban születettek esetében a betöltött 63. életév,
- 1954-ben születettek esetében a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- 1955-ben születettek esetében a betöltött 64. életév,
- 1956-ban születettek esetében a 64. életév betöltését követő 183. nap,
- 1957-ben és később születettek esetében a betöltött 65. életév.
Ahogy írtuk, jelenleg a nők és a férfiak számára a nyugdíjkorhatár egységesen 65 év. Viszont az a nő, aki teljesíti a nők kedvezményes nyugdíjának (Nők 40) feltételeit, azaz rendelkezik 40 év jogosultsági idővel, az életkorától függetlenül nyugdíjba vonulhat. Férfiként alapvetően a nyugdíjkorhatár betöltése előtt nem lehet a munka világát hátrahagyni – ezért várják sokan türelmetlenül, mit lép az új kormány, tényleg rugalmasabb lesz-e a rendszer.
Jönne a Férfiak 40?
Nem egészen. A Tisza nem azzal kampányolt, hogy kormányra kerülve bevezeti a Nők 40 mintájára a Férfiak 40-et, hanem az ígérte, hogy megvizsgálja a bevezetés lehetőségét. Ha pedig erre van mód, akkor ezért a kormány tenni fog – úgy, hogy ne kerüljön veszélybe a nyugdíjrendszer fenntarthatósága. Fontos megérteni, hogy egy ilyen intézkedésnek milyen jelentős hatása lenne a nyugdíjkasszára: Farkas András nyugdíjszakértő korábban az ATV-ben arról beszélt, hogy a férfiak kedvezményes nyugdíja nagyjából 500-600 milliárd forintos éves pluszkiadást jelentene. A költséget az befolyásolja, hogy a férfiakból kevesebben lennének jogosultak, mint a Nők 40 esetében, ugyanakkor a férfiak átlagkeresete – amelyből a nyugdíj alapjául szolgáló összeget számítják – jellemzően 17 százalékkal magasabb. Így kevesebb jogosulttal, de magasabb átlagos nyugdíjjal kellene számolni.
Összehasonlításképpen érdemes megnézni, mire mennyi pénzt fordít az állam:
- a 13. havi nyugdíj körülbelül 600 milliárd forintos pluszkiadás,
- a 14. havi nyugdíj teljes visszaépítése szintén mintegy 600 milliárd,
- a Nők 40 költsége pedig közel 600 milliárd forint.
Ezekhez hozzáadva a Férfiak 40 újabb, járulékfedezet nélküli, mintegy 500–600 milliárdos kiadás lenne. A költségvetés technikailag elő tudná teremteni a fedezetet, de a nyugdíjszakértő szerint kérdéses, hogy ez hosszú távon fenntartható-e.
A rugalmasabb nyugdíjba vonulás ugyanakkor nem egyenlő egy Férfiak 40 bevezetésével. Más országokban – Ausztriában, Németországban és Romániában például – létezik előrehozott nyugdíj. Ennek lényege, hogy bizonyos feltételek teljesülésével kérhető a nyugdíj megállapítása a nyugdíjkorhatár betöltése előtt. Az összeget ilyenkor egy meghatározott mértékű levonás terheli, de az igénylőknek összességében így is megéri élni a lehetőséggel.
Hogyan vonulhat nyugdíjba a férfi 2026-ban?
Főszabály szerint öregségi teljes nyugdíjat az igényelhet, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt és rendelkezik legalább 20 év szolgálati idővel. Aki ennél kevesebbet, de legalább 15 évnyi szolgálati időt szerzett, az öregségi résznyugdíjra lehet jogosult. Mindkét feltételnek teljesülnie kell, különben nem állapítható meg nyugdíj.
Mi is pontosan a szolgálati idő? Gyakori félreértés, hogy a szolgálati idő azonos a munkaviszonnyal. Valójában ennél kedvezőbb a szabályozás. Szolgálati időt alapvetően akkor szerez valaki, ha olyan jogviszonyban dolgozik, amely után nyugdíjjárulékot fizet. Ide tartozhat például a munkaviszony, az egyéni vagy társas vállalkozói jogviszony, a közfoglalkoztatás, az őstermelői jogviszony és bizonyos megbízási jogviszonyok. Egyes ellátások folyósításának időtartama is beleszámíthat, például az ápolási díj, a táppénz, a rehabilitációs ellátás vagy a gyes időszaka.
Vannak olyan korábbi időszakok is, amelyeket a jogszabály külön rendelkezés alapján ismer el szolgálati időként. Ilyen például a kötelező sorkatonai szolgálat, a szakmunkástanulóként töltött idő, illetve a nappali felsőfokú tanulmányok 1998 előtti időszaka.
Szolgálati idő megállapodás alapján fizetett járulékkal is szerezhető, és bizonyos, egyébként biztosítással nem járó jogviszonyok vagy időszakok is beszámíthatnak, ha ezt a jogszabály lehetővé teszi. Erről korábban itt írtunk.
Az, hogy egy adott időszak hogyan számítható be, minden esetben az akkori szabályoktól függ. A Magyar Államkincstár ezt itt fejti ki részletesen.
Kötelező-e kérni a nyugdíjazást 65 évesen?
A nyugdíjba vonulás folyamata sosem indul el hivatalból, azt mindig az igénylőnek kell kérelmeznie. Ha valaki tehát úgy dönt, hogy továbbra is szeretne dolgozni, akkor elhalaszthatja a visszavonulást. Ezzel a majdani nyugdíj összege is növelhető: ha az igénylő legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik és a nyugdíjkorhatár betöltését a követően a nyugdíj megállapítása nélkül további szolgálati időt szerez, akkor minden 30 nap után 0,5%-os nyugdíjnövelésben részesül.
A másik lehetőség, hogy valaki kéri és a nyugdíjazását, majd nyugdíjas munkavállalóként foglalkoztatják tovább – ha erről sikerül megállapodnia a munkáltatóval. (Erre egyébként nem mindenhol van lehetőség, az állami szférában más szabályok érvényesek.)
Ha az ügyintézéssel kapcsolatban lenne kérdése, tegye fel ügyfélszolgálatunknak! Kollégáink 2 napon belül, díjmentesen válaszolnak!
Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy mikor lehet leghamarabb elindítani a nyugdíjigénylést. Erre legkorábban a jogosultsági feltételek bekövetkezésének a napjától van lehetőség. A nyugdíjat legfeljebb hat hónapra visszamenőleg lehet kérni, vagyis az igénylés benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg, ha akkor már teljesült a két feltétel: a nyugdíjkorhatár betöltése és a szükséges szolgálati idő.
