Kútfúrás előtt ezt muszáj tudnia: ezek az engedélyezés legfontosabb szabályai
Az elmúlt években egyszerűbbé vált a kutak engedélyeztetése Magyarországon. Ma már nem minden új kúthoz kell vízjogi engedély, de bizonyos esetekben továbbra is szükség van bejelentésre vagy hatósági engedélyre. Az, hogy mi a teendő, kell-e kútfúrás engedély, az elsősorban a kút mélységétől, a felhasználás céljától és attól függ, hogy az ingatlana milyen vízkészletvédelmi területen található.
Mitől függ, hogy kell-e engedély?
A szabályozás egyik legfontosabb eleme a vízkészletvédelmi besorolás. Magyarország területe kockázatmentes és kockázatos övezetekre oszlik, amelyeket a vízkészletvédelmi országtérkép alapján lehet meghatározni. Emellett a kút mélysége is döntő szempont. Ha a kút kockázatmentes területen épül, nem mélyebb 50 méternél, és nem éri el az első vízzáró réteget, akkor sem bejelentésre, sem vízjogi engedélyre nincs szükség. Az ilyen kutakból évente legfeljebb 500 köbméter vizet lehet felhasználni, kizárólag háztartási célokra. Ez elegendő lehet például ivóvízellátásra, főzésre, tisztálkodásra és a háztartás egyéb vízigényének biztosítására, üzleti vagy gazdasági célra azonban nem használható.
Mikor kötelező a vízjogi engedély?
Ha a kút 50 méternél mélyebb lesz, minden esetben vízjogi engedélyt kell kérni, függetlenül attól, hogy az ingatlan milyen besorolású területen található. Az engedélyt az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságnál kell kérelmezni. A kérelemhez szakember által készített tervdokumentáció szükséges, amely tartalmazza a kút helyét, műszaki adatait, a víz felhasználásának célját és a szükséges fényképes dokumentációt is. A kútfúrást csak az engedély megszerzése után lehet megkezdeni, ezért célszerű tapasztalt, megfelelő képesítéssel rendelkező szakembert megbízni a kivitelezéssel.
Mikor kell bejelenteni a kutat?
A bejelentési kötelezettség attól függ, hogy milyen célra készül a kút. Ha 2024. január 1. után új mezőgazdasági kutat szeretne létesíteni öntözésre vagy állattartáshoz, elegendő egyszerű bejelentést tenni, amennyiben a kút nem mélyebb 50 méternél, nem éri el az első vízzáró réteget, kockázatmentes területen található, és digitális vízmérővel szerelik fel. Ha ezek közül bármelyik feltétel nem teljesül, már vízjogi engedélyre lesz szükség, amit a az önkormányzat jegyzőjénél lehet kérelmezni. Az új háztartási vagy kerti kutak esetében szintén a munkálatok megkezdése előtt kell megtenni a szükséges bejelentést.
Milyen esetekben nem kell bejelenteni?
Van olyan eset is, amikor sem bejelentésre, sem utólagos engedélyre nincs szükség. Ez azokra a mezőgazdasági kutakra vonatkozik, amelyeket 2024. január 1. előtt engedély nélkül létesítettek, nem mélyebbek 50 méternél, nem érik el az első vízzáró réteget, és valóban mezőgazdasági célra használják. Ezek a kutak automatikusan jogszerűnek minősülnek, függetlenül attól, hogy kockázatos vagy kockázatmentes területen találhatók.
Kútfúrás engedély lépésről lépésre
A bejelentés módja attól függ, milyen célú kútról van szó. A mezőgazdasági kutak esetében a bejelentést Ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani az Agrárminisztérium felé. Az adatlaphoz meg kell adni a kút legfontosabb műszaki adatait és a szükséges dokumentumokat. Az 50 méternél mélyebb háztartási kutaknál a helyi önkormányzatnál kell elindítani az engedélyezési eljárást. Vegyes használatú vagy védett vízbázis területén lévő kutak esetében szintén a területileg illetékes vízügyi hatóság jár el.
További kérdése lenne a kútfúrással kapcsolatban? Keresse Ügyfélszolgálatunkat és két munkanapon belül megválaszoljuk!
Mi történik, ha elmarad a bejelentés?
Ha egy olyan kutat létesítenek, amelyhez bejelentés vagy engedély szükséges lenne, a hatóság akár egymillió forintos vízgazdálkodási bírságot is kiszabhat, sőt megtilthatja a kút használatát vagy a kivitelezés folytatását. Érdemes tudni, hogy ingatlanvásárláskor a szabálytalanul létesített kút jogi helyzete is átszáll az új tulajdonosra, így a későbbi felelősség és az esetleges bírság is őt terheli.
