Borzas kata vetése: így lesz virágtenger a kertedben nyár közepére
A borzas kata egy retro süti és egy gyönyörű, légies, sokszínű virág, amit nagyon is érdemes elvetni a kertünkben. Egynyári, könnyen termeszthető és júniustól októberig virágzik. Mire várunk még?
Ráadásul ahhoz képest, hogy igénytelen nagyon szépen mutat és magától szaporodik, könnyen beborítja a kertet.
Mégis honnan való a borzas kata?
A borzas kata – latin neve Nigella damascena – a boglárkafélék családjába tartozik. Eredetileg a Földközi-tenger vidékéről származik, de ma már Európa-szerte népszerű. Kék, fehér, rózsaszín vagy lila virágai a legzordabb kertet is romantikussá varázsolják. Kiváló választás vegyes virágágyásokba, vadvirágos kertekbe és vágott virágként is. Finom, légies megjelenése jól harmonizál más nyári virágokkal, miközben vonzza a méheket és más beporzó rovarokat. Egyszerű a dolgunk vele, hosszasan marad a kert dísze, mivel magától szaporodik. A szárazabb éghajlatot is jól bírja, így minden virágrajongó kertjében ott a helye.
Borzas kata, török kandilla és a katicavirág
A borzas kata, más néven török kandilla (Nigella damascena), valamint a kerti katicavirág (Nigella sativa) közeli rokonok, mindkettő a boglárkafélék családjába tartozó Nigella nemzetség tagja. Bár megjelenésük és felhasználásuk részben eltérő, virágaik egyaránt ehetőek. A kerti katicavirágot elsősorban a magjai miatt termesztik, amelyek fekete kömény néven ismertek. Ezek az apró, fekete magok jellegzetes, aromás ízű fűszerek, amelyeket gyakran használnak kenyerek, sajtok, valamint közel-keleti és indiai ételek ízesítésére. Bár a virágai is fogyaszthatók, a növény legnagyobb értékét a magtermése adja.
A borzas kata ezzel szemben elsősorban dísznövényként népszerű a kertekben. Különleges virágai és finoman szeldelt levelei azonban nemcsak szépek, hanem ehetőek is. A virágszirmok kiválóan alkalmasak saláták, desszertek vagy italok dekorálására, miközben enyhén fűszeres ízükkel gazdagítják az ételeket. Mindkét növény virágszirmai kellemesen enyhe, kissé borsos aromával rendelkeznek, ezért nemcsak látványos, hanem ízletes kiegészítői is lehetnek a különféle fogásoknak.
Vetése és gondozása
A borzas kata vetése egyszerű, ezért kezdő kertészek számára is ideális választás. Magjait tavasszal, általában március és május között vethetjük közvetlenül a végleges helyükre. A növény nem kedveli az átültetést, ezért érdemes rögtön a kijelölt ágyásba vagy virágos szegélybe vetni. A magokat vékony földréteggel takarjuk be, majd óvatosan öntözzük meg. Kedvező körülmények között 2-3 héten belül kicsíráznak.
A sorokat 30-40 centiméteres távolságra érdemes kialakítani, a magokat pedig 2-3 centiméter mélyre vetni. A vetőmagot egyenletesen szórjuk a sorokba, majd takarjuk be nedves földdel, végül enyhén tömörítsük a talajt. Másodvetésként a nyári hónapokban is termeszthető. Ilyenkor célszerű egy esőzést követően elvégezni a vetést, de szükség esetén egy-két alkalommal öntözéssel is segíthetjük a kelést és a kezdeti fejlődést.
A vetéssel kapcsolatos kérdéseket kollégáinknak is felteheted, 2 munkanapon belül válaszolnak!
A borzas kata a napos vagy félárnyékos helyeket kedveli. A jó vízáteresztő képességű, közepesen tápanyagdús talajban fejlődik a legszebben, de nem különösebben igényes növény. Szárazságtűrése viszonylag jó, ezért csak a hosszabb csapadékmentes időszakokban igényel rendszeres öntözést. A túlöntözést érdemes kerülni, mert a pangó víz károsíthatja a gyökérzetét.
Gondozása kevés munkát igényel. A virágzás idején az elnyílt virágok eltávolítása elősegítheti az újabb bimbók képződését, bár sok kertész inkább meghagyja a dekoratív magtokokat. Ezek a különleges formájú termések ugyanis a virágzás után is díszítenek, és szárazvirágként is felhasználhatók. Ha a magtokokat a növényen hagyjuk, a borzas kata gyakran elszórja magjait, így a következő évben magától is kikelhet a kertben. A borzas katát nem szabad pillangós virágúak közelébe ültetni, mert erőteljesen gátolja a növekedésüket.
