Nyugdíj férfiaknak 40 év munkaviszony után: tényleg lehetséges ezekben az esetekben
’Férfiak 40 év’ nyugdíj jelenleg nincs, vagyis a férfiak 40 év munkaviszony után csakis a 65. életévük betöltésekor vonulhatnak vissza. Hogyan jöhet össze a 40 évnyi munkaviszony (szolgálati idő) a nyugdíjkorhatár eléréséig? Mutatunk néhány példát.
Ahhoz, hogy valaki 65 éves korára rendelkezzen 40 év szolgálati idővel, legkésőbb 25 éves korában el kellett kezdeni legálisan, bejelentve dolgozni. A számok alapján a cél nagyon is reális: pl. aki szakmunkásként vagy közvetlenül az érettségi után, 18-20 éves kora körül munkába állt, az 65 éves korára akár 45-47 év szolgálati időt is fel tud mutatni. Esetükben a 40 év már bőven a célegyenes előtt megvan, egy Nők 40 mintájára bevezetett ’Férfiak 40 év nyugdíj’ nekik lenne a legelőnyösebb. Aki később kapcsolódott be a munka világába, pl. elvégzett egy egyetemet, és 24-25 évesen szerezte meg az első főállását, az is éppen eléri a 40 évet a 65. születésnapjára – feltéve, hogy utána folyamatosan dolgozott.
De a szolgálati idő nem csak a gyárban, a volán mögött vagy az irodában töltött évekből tevődik össze. A most nyugdíjba vonuló korosztály (a ’60-as évek elején születettek) szinte minden tagja megtapasztalhatta a sorkatonai szolgálatot. Ez teljes értékű szolgálati időnek számít, a legtöbb esetben rögtön 1,5-2 évnyi „előnyt” jelent, még mielőtt a polgári életben érdemben munkába álltak volna. Emellett a folyósított álláskeresési járadék (munkanélküli segély) és a táppénzen töltött idő is hozzáadódik az évekhez, így a megszakítások sem jelentenek kiesést a nyugdíjazás szempontjából.
Ezeken az általános eseteken túl is vannak élethelyzetek, amelyeket figyelembe vesznek a nyugdíjszámításnál. Sokan elfelejtik, hogy a ’70-es, ’80-as években a szakmunkástanuló viszonyban töltött idő (pl. a kötelező nyári gyakorlatok vagy a tanulószerződéses időszak) szintén extra hónapokat, éveket jelenthet a rendszerben. Ugyanígy növelik az éveket a hivatalos TSZ-tagság (termelőszövetkezeti) alatt ledolgozott időszakok.
Ami a diplomásokat illeti, hiába állt valaki csak 24-25 évesen főállásba, ha az egyetemi, főiskolai évek alatt hivatalosan bejelentett nyári munkát végzett – pl. egy állami gazdaságban vagy építőtáborban –, ezek a töredékévek mind számítanak. Ritka eset volt, de nem példátlan: ha valaki apaként gyesen volt, az a gyermekgondozással otthon töltött idő is növeli a szolgálati időt.
Ezen a dolgon csúszhat el a visszavonulás.
A jelenlegi 65 évesek a ’70-es évek végén, ’80-as évek elején kezdtek el dolgozni. Ekkor a folyamatos, bejelentett munkaviszony alapkövetelmény volt (gondoljunk csak a „közveszélyes munkakerülés” fogalmára), vagyis mindenkinek az első 10-15 ledolgozott éve szinte hiánytalanul megvan. A rendszerváltás utáni időszak ugyanakkor már nem ennyire egyszerű és követhető.
Nyugdíjakkal kapcsolatos kérdése van? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink díjmentesen és 48 órán belül választ adnak.
A ’90-es és a 2000-es években a gazdasági átalakulás miatt rengeteg embert foglalkoztattak feketén: éveken át „zsebbe” fizettek nekik, egyáltalán nem jelentettek be, vagy papíron csak napi 4 órában dolgoztak. Ha ezek az évek teljesen kiestek, vagyis semmilyen bejelentés nem történt, a nyugdíjazásnál sem fogják szolgálati időként figyelembe venni. A külföldi (főleg nem EU-s) munkavállalás is okozhat meglepetéseket, ha az adminisztráció anno elmaradt.
