65 évesen sem biztos a nyugdíj? Sok tévhit él a magyarokban az évek számításával kapcsolatban
Magyarországon a nyugdíjkorhatár egységesen 65 év a férfiak és a nők számára egyaránt, azonban a 65. életév betöltése nem egyenlő a nyugdíjjogosultsággal. Az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő legalább 20 év, a résznyugdíjhoz elegendő 15 év – de mi számít ebbe bele?
Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a szolgálati idő egyenlő a munkában töltött évek számával. Ez nem teljesen pontos: aki alkalmazottként vagy vállalkozóként dolgozik és járulékot fizet, az szolgálati időt szerez, de az az édesanya is, aki otthon van a gyermekével és csedben részesül. Ha a nyugdíjjogosultság szempontjából vizsgáljuk a szolgálati időt, akkor alapvetően két dolog számít: a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony és a befizetett járulék, de vannak kivételek.
A biztosítási jogviszonyokat a törvény tételesen felsorolja, a témával mi is foglalkoztunk már több cikkünkben (pl. ebben itt). A különböző jogviszonyok mellett az egyes pénzellátások folyósításának az időtartama is szolgálati időnek minősül. Mindez azért lényeges, mert a nyugdíj megállapításának egyik feltétele az elegendő szolgálati idő. (A másik a nyugdíjkorhatár betöltése.)
A nyugdíjra jogosító szolgálati idő típusai így csoportosíthatók:
- Biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján történő járulékfizetés esetén szerzett szolgálati idő: vagyis bejelentett munka, pl. vállalkozóként vagy alkalmazottként.
- Nyugdíjjárulék-köteles pénzellátásban való részesülés időtartama: ezek olyan időszakok, amikor éppen valaki nem dolgozik, de részesül valamilyen állami juttatásban, amiből szintén vontak nyugdíjjárulékot. Pl. az álláskeresési járadék, csed, gyes, gyed.
- A megállapodás alapján teljesített járulékfizetés időtartama: ez az évek megvásárlását jelenti, itt írtunk a témáról részletesen.
- Olyan biztosítással nem járó jogviszony vagy időszak, amelynek tartamát a jogszabályok szolgálati időnek minősítik: pl. kötelező sorkatonai szolgálat, a szakmunkástanuló idő, vagy az 1998 előtti nappali tagozatos felsőfokú képzés
Mennyi az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő?
A főszabály szerint öregségi nyugdíjra az jogosult, aki a 65. életévét betöltötte és legalább 20 év szolgálati időt szerzett. Ebben az esetben öregségi teljes nyugdíjat állapítanak meg. Aki nem szerzett 20 év szolgálati időt, de rendelkezik legalább 15 évvel, az öregségi résznyugdíjat kaphat. Ez a minimum, tehát akinek ennél kevesebb a szolgálati ideje, az nem igényelhet nyugdíjat, legfeljebb időskorúak járadékára lehet jogosult.
Szeretne többet tudni a szolgálati időről? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 48 órán belül válaszolnak.
A nyugdíjrendszerben létezik egy kedvezmény, amivel csakis a nők élhetnek: ez a Nők 40, ami lehetővé teszi, hogy 40 év jogosultsági idő után életkortól függetlenül nyugdíjba vonuljanak. A sima öregségi nyugdíjhoz képest itt szigorúbbak a feltételek és az elismerhető szolgálati időnél is vannak eltérések a korbetöltött öregségi nyugdíjhoz képest.
Mi nem számít a nyugdíjjogosultságnál?
A tévedések többsége a szolgálati idővel kapcsolatos. Nem csoda, hiszen a hétköznapokban erről nem sok szó esik, a rendszer pedig összetett, rengeteg szabállyal.
Mi az, ami biztosan nem számít szolgálati időnek?
- Fizetés nélküli szabadság és szünetelő biztosítás: Hiába van érvényes munkaszerződésünk, ha fizetés nélküli szabadságon vagyunk, vagy a biztosításunk bármilyen okból szünetel, és erre az időre nem történik járulékfizetés, akkor ezek a hónapok vagy évek nem számítanak a nyugdíjnál.
- Kifizetetlen vállalkozói járulékok (tartozások): Ez egy hatalmas buktató az egykori vagy jelenlegi vállalkozóknak. Aki egyéni vagy társas vállalkozóként, esetleg mezőgazdasági őstermelőként dolgozott (vagy segítő családtag volt), de nyugdíjjárulék-tartozást halmozott fel, annak az az időszak, amire nem fizette be a járulékot, egyszerűen nem számít bele a szolgálati idejébe.
- Nyugdíjasként végzett munka: Aki már megkapta a saját jogú nyugdíját (pl. a Nők 40-nél), és emellett visszamegy dolgozni, az már nem szerezhet újabb szolgálati éveket.
- Börtönbüntetés és letartóztatás: A szabadságvesztés és a letartóztatás ideje alapesetben nem növeli a szolgálati időt. (Kivételt csak a tévedések jelentenek: ha valakit utólag jogerősen felmentenek, vagy megszüntetik ellene az eljárást, az az időszak utólag mégis elismerhető).
Ha nyugdíjazás előtt állunk, és szeretnénk tudni, hogy a nyilvántartásban szerepelő adatok helyesek-e, egyeznek-e, akkor az Ügyfélkapun keresztül indíthatunk egy lekérdezést. Ezt egyébként is célszerű rendszeresen megtenni, sok kellemetlenséget kerülhetünk el. Ha valami hiányzik a rendszerből, időben korrigálhatjuk, vagy ha bizonyos időszakokról már most tudjuk, hogy nem számítanak, legalább fel tudunk rá készülni.
