Melyik ár az igazi? Mennyit kell valójában fizetni, ha több ár van kiírva a boltban?
Melyik az igazi, ha több ár van kiírva? Melyiket kell valójában fizetni, azt, ami a polcon van kiírva, vagy ami a terméken van? És mi van, ha a pénztárgépben egy harmadik ár szerepel? Illetve ilyen esetekben milyen szabályok vonatkoznak internetes vásárlásra.
A szabályok szerint, ha több árat szerepeltetnek egy terméknél, mindig a feltüntetett legalacsonyabb árat vagyunk kötelesek kifizetni. Ám a boltokban gyakran tamáskodnak, és ilyen-olyan magyarázattal próbálják telebeszélni a vásárló fejét, hogy ez nem így van. Például, hogy hát a pénztárgépbe ez van, tehát akkor igenis többe kerül. Ne dőljünk be ennek. Akkor sem kérheti a magasabb árat az üzlet, ha mondjuk egy előző nap lejárt akciós árat elfelejtetett levenni. Nem mondhatják azt, hogy az csak tegnapig volt érvényes. Ha nem cserélték ki az ár címkét, vagy nem tették el az akciós árat is tartalmazó megállító táblát – magukra vessenek – azon az olcsóbb áron kell eladniuk a terméket.
Fogyasztóvédelmi kérdésekben is fordulhatsz a Hóvége ügyfélszolgálatához, két munkanapon belül válaszolunk.
De persze előfordulhat olyan helyzet is, amikor ez nem így van – mégpedig akkor, ha az adott termék mellett mindenki számára nyilvánvaló, hogy irreális ár van kiírva. Ha mondjuk egyműszaki áruházban azt látjuk, hogy 268 ezer forint helyett 268 forint van kiírva egy amúgy drága mosogatógép mellé – ne örüljünk, hogy milyen bomba vételt csíphetünk meg. Nyilván mindenkinek leesik, hogy egyszerűen elírták. A fogyasztóvédelmi szabályok alapján ugyanis ilyen esetben nem köteles a kereskedő a tévesen kiírt áron eladni az adott terméket. Viszont köteles azonnal orvosolni a hibát, vagyis haladéktatanul kiírnia a helyes árat.
Az online vásárlásnál már nem ilyen egyszerű a helyzet, már csak azért sem, mert az online értékesítésben a vevő tesz ajánlatot a vásárlásra a megrendeléssel – nem pedig fordítva, és azt a webáruháznak kell elfogadnia. Ott ugyanis több lépés vezet el a megvásárláshoz. Természetesen itt is előfordulhat, hogy elírják az árat. Az első kérdés az milyen mértékben. Ha az ár nem lényegesen alacsonyabb, mint más hasonló termékeké, a vásárolni szándékozó joggal hiheti azt, hogy ez egy nagyon kedvező ár, így ebben az esetben a webáruház köteles lesz a megrendelést visszaigazolni, és azt teljesíteni.
Más a helyzet, ha mindenki számára nyilvánvalóan a termék valóságos értékénél aránytalanul alacsonyabb a feltüntetett ár. Hiába is csap le rá a szemfüles vásárló, korántsem lehet biztos abba, hogy azon az irreális áron megveheti – mert nem köteles a webáruház a megrendelést elfogadni. Korai az öröm, amikor megkapja az első visszaigazolást a vevő – ez még nem jogosítja semmire. Ebben csak arról kap egy automatikus értesítést, hogy a webshop megkapta a rendelését. Semmi több. Szerződés ebből akkor lesz, ha kap egy következő, olyan értesítést, amelyben visszaigazolják a rendelését – amiben fel van tüntetve a vevő adatain túl a termék neve, fogyasztói ára, a szállítás módja és határideje. Ha a webshop észleli, hogy az ár hibás volt, akkor a második visszaigazolást nem is küldi már el. E nélkül pedig nem lesz üzlet.
Viszont sajnos létezik egy olyan jelenség a neten, amelyet tudatos félreárazásnak neveznek. Úgy igyekeznek vevőt szerezni egyes webshopok hogy alacsony áron hirdetik meg a termékeiket, majd amikor kosárba került a cucc – átmeneti készlethiányra hivatkozva más – persze jóval drágább terméket ajánl fel. Nem szabad ennek felülni – azonnal zárjuk be az alkalmazást. Az ilyen magatartást megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak hívnak, amelyet ha bejelentünk, súlyos szankcióra számíthat a honlap üzemeltetője.
A szerző Törtei-Takács Kriszta fogyasztóvédelmi szakújságíró, a Facsipesz című rádióműsor szerkesztő-házigazdája.
