Ha rátemetésen gondolkozik, fontos ismernie ezt a szabályt: sokan nincsenek lelkileg felkészülve a folyamatra
A temetkezés kényes téma, a hétköznapokban kevés szó esik a gyakorlati oldaláról. Nem árt azonban ezt is megismerni, mert egy most meghozott, átgondolatlan döntésnek a későbbiekben fájdalmas következményei lehetnek. A rátemetés szabályait például még azelőtt érdemes tudni, hogy egyáltalán időszerűvé válna.
Az 1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről rendelkezik, ám van egy kormányrendelet, ami a törvény végrehajtásának részleteit rögzíti. Ez az irányadó Magyarországon, de a települések, fenntartók hozhatnak egyéni szabályokat is. Például olyan területeken, ahol a talajvíz rendszeresen problémát okoz, a koporsós rátemetés szabályai szigorúbbak, illetve bizonyos esetekben nem is lehetséges.
A temetkezésről
Tavalyi cikkünkben foglalkoztunk azzal, milyen elképesztő ütemben emelkednek a temetkezési szolgáltatások árai. A folyamat nyilván nem állt meg: 2026 márciusában egy temetési szolgáltatás átlagosan 521.430 forintba, míg egy hamvasztás 370.440 forintba került. Az ár mindkét esetben az alapszolgáltatásokat tartalmazza, tehát ha van valamilyen egyéb kérés, nagyobb vagy személyesebb szertartás, akkor ennél csak drágább lehet a végső búcsú.
A sírhelyek, urnasírok, urnafülkék használati ideje meghatározott időtartamra szól. A koporsós temetés esetében a sírhely érvényessége általában az utolsó koporsós temetéstől számított 25 év, míg az urnafülkék és urnasírok esetében az első megváltástól számított 10 év. Az urna vagy exhumált maradványok utólagos elhelyezése nem hosszabbítja meg automatikusan a sírhely érvényességét. Ha letelik a használati idő, azt ismét meg kell váltani.
Koporsós temetés esetén a temetési hely lehet egyes sírhely, kettős sírhely és sírbolt. Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt, de az urna koporsós temetési helyre is temethető.
A kormányrendelet alapján a temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő) nem lehet kevesebb, mint
- a koporsós betemetés, illetve rátemetés napjától számított 25 év;
- sírbolt esetén 60 év;
- urnafülke és urnasírhely esetén 10 év;
- urnasírbolt esetén 20 év.
A rátemetés szabályai
A kormányrendelet pontosan rögzíti a szabályokat és a követelményeket, kezdve azzal, milyen mélynek kell lennie egy sírgödörnek, egészen addig, hogyan kell mérni a talajvizet. A legfontosabb, hogy egy sírhely megváltásánál előre el kell dönteniük a hozzátartozóknak, hogy később lesz-e szükség rátemetésre vagy sem. Ez a sír mélysége miatt számít: koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 1,6 méter mélységbe kerüljön. Ha ezzel nem számol a család, akkor ugyanabba a sírba csak urna helyezhető el, vagy ha ragaszkodnak a koporsós temetéshez, akkor új sírhelyet kell váltani.
A sírnyitás
A koporsós temetés után a holttest teljes lebomlásához szükséges időt porladási időnek nevezzük, ami Magyarországon hivatalosan 25 év. Ennyi idő, míg a test természetes úton lebomlik a földben. Ezt az időtartamot a temetkezési szabályzatok is rögzítik, ennek letelte után lehetséges például újabb koporsós rátemetés vagy exhumálás külön engedély nélkül.
Ha a család azzal szembesül, hogy az első temetésnél nem mélyített sírt váltottak meg, és még nem telt el a 25 éves porladási idő, a hagyományos koporsós rátemetésre egyszerűen nincs lehetőség. Ilyenkor jelenthet megnyugtató megoldást a hamvasztásos rátemetés: az urnás rátemetés jogilag nem minősül sírnyitásnak, így a 25 éves várakozási idővel sem kell számolni. Egy meglévő koporsós sírba (vagy akár urnasírba, sírboltba) bármikor rá lehet temetni a hamvakat.
Mi történik a régi maradványokkal?
Ez az, ami egy hozzátartozó számára sokkoló vagy fájdalmas lehet. Ha a 25 éves porladási idő letelte után egy meglévő sírt felnyitnak, az eredeti koporsó és a test lágy szövetei már nagyrészt lebomlottak. A jogszabály előírja, hogy a sírásók ilyenkor a megmaradt csontokat kegyeletteljesen összegyűjtik, és a sírgödör legalsó pontján kialakított mélyedésbe – sok esetben egy kisméretű, úgynevezett csontgyűjtő vagy exhumációs ládába – helyezik, majd földdel betakarják.
Lényegében ez a csontkamra lesz az új sírfenék, amire az új koporsót leengedik. Bár az eljárás a temetkezési szakma mindennapos, hivatalos része, a családtagok számára az elhunyt maradványainak megbolygatása taszító lehet. Sokan éppen emiatt inkább a hamvasztásos (urnás) rátemetés, vagy egy teljesen új sírhely megváltása mellett döntenek.
Maradt még kérdése? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 munkanapon belül válaszolnak.
A használati időt ismét meg kell váltani
Amit még fontos tisztázni, a rátemetés sosem jelenti csupán a temetkezési vállalkozó, a sírásó vagy a kőműves munkadíjának kifizetését. Bár a sírhely papíron már a család „használatában” van, a temetők fenntartói (önkormányzatok, egyházak) a helyi temetőszabályzatukban szinte kivétel nélkül előírják a sírhelyhasználati idő kötelező meghosszabbítását rátemetés esetén. Az ok egyszerű: az újonnan elhelyezett koporsónak vagy urnának is biztosítani kell az onnantól számított törvényes nyugalomidőt (koporsó esetén 25, urna esetén 10 évet).
Ha tehát a meglévő sírhely bérletéből már eltelt 15 év, akkor a rátemetéskor a hiányzó éveket időarányosan kiegészítve, vagy akár egy teljesen új ciklust megkezdve, egy összegben ismét fizetni kell. Ez a hosszabbítási vagy rátemetési díj temetőnként változik.
Ha mindez érzelmileg, anyagilag is túl nagy terhet jelent, van más lehetőség is. A hajós temetésről itt írtunk.
