Bukó lehet a felvételi emiatt a papír miatt? Sokan rosszul emlékeznek a követelményekre
Az elmúlt években több kardinális pontban is változtattak a felsőoktatásba jelentkező diákok felé irányuló követelmények. Az egyik legnagyobb változtatás-amit most cikkünkben is fogunk tárgyalni – a kötelező nyelvvizsga felvételihez való eltörlése. Ez szimplán azt jelenti, hogy már egy ideje nem kötelező semmilyen hivatalos igazolás a nyelvtudásról ahhoz, hogy valaki elkezdhesse a tanulmányait a felsőoktatásban.
Ez a kérdéskör azonban több morális aggályt is fölvet. Alapjáraton jó, ha kötelezve vannak a diákok a nyelvtanulásra, azonban az, hogy kötelezővé teszik ezeket a feltételeket, bizonyos szinten megutáltatja a nyelvtanulást a diákokkal. Nem pusztán motiváció lesz, hanem egy újabb elvégzendő feladat, aminek alapjáraton nincs is sok funkciója.
Az intézmények maguk szabják meg a követelményeket
Itt érkezik az első csavar a történetben. Ugyan központilag megszűntették a kötelező nyelvvizsgát a felsőoktatásba belépni kívánó diákok követelményei közül, viszont ezzel lehetőséget adtak az intézményeknek. A 2024-es felvételi eljárás során ez már élesedett is. A különböző felsőoktatási intézmények maguk szabják meg, hogy mire adják az intézményi pontokat a pontszámítás során. És itt jön a forduló. Az intézmények azt is állíthatják feltételnek, hogy legyen nyelvvizsgája az illetőnek. Mind ezt pedig úgy keretezik, hogy bizonyos mennyiségű ponttal jutalmazzák a B2-es szinten beszélő diákokat és még ennél is többel a magasabb szinten végzett nyelvvizsgákat.
Kötelező nyelvvizsga felvételihez
De hogy honnan is ered ez az intézkedés és mi is volt a főbb motivációja? 2022 végén a kormány módosította a felsőoktatási törvényt, és ezzel hivatalosan is megszüntette azt a korábbi szabályt, amely szerint a diploma feltétele egy legalább B2-es szintű nyelvvizsga volt. A döntés hátterében az állt, hogy a 2020-as, járvány miatti nyelvvizsga-amnesztia idején az egyetemek több mint 110 ezer olyan oklevelet adtak ki, amelyhez nem volt meg a szükséges nyelvvizsga, majd 2021-ben újabb mintegy 25 ezer ilyen diploma született. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint a lezárások miatt működésképtelenné vált nyelviskolák és vizsgaközpontok jelentősen megnehezítették a végzősök számára, hogy teljesítsék a korábbi követelményt. Így nem is tették kötelezővé a felvételizők számára.
Más a diploma szerzés és a felvételi esete
A diploma szerzés azonban más tészta. Itt az egyetemek saját hatáskörébe tartozik, hogy kérnek-e nyelvvizsgát a diploma kiosztásához. Például Magyarország legnagyobb és talán leghíresebb egyeteme az ELTE jelenlegi hallgatóinak ugyan ajánlott a nyelvvizsga megszerzése, viszont nem kötelező. Azonban nem teljesen engedték el a hallgatók kezét ebben az ügyben. A legtöbb szakon van egy úgynevezett nyelvi kritériumtárgy, amit kötelező a tanterv szerint teljesíteni, ahhoz, hogy a diákok diplomához juthassanak.
Ha van kérdésed a felvételivel kapcsolatban, keresd kollégáinkat ingyenesen elérhető Ügyfélszolgálatunkon!
Miért lehet mégis előny a nyelvvizsga?
Ugyan nincs kötelező nyelvvizsga felvételihez, viszont az egyetemen jól jön, ha az ember jártas más nyelvekben is. Sokkal színesebb képet kaphat bizonyos témakörökben. Segít a szakkifejezések elsajátításában, valamint vannak olyan kötelező olvasmányok is, amelyek rendszerint csak idegen nyelven érhetőek el. Tehát összességében bátran elmondható, hogy nem szégyen a tudás és még hasznos is.
