Azonnal kezdenél az új munkahelyen? Így mondj föl a régi helyeden, hogy ne legyen baj belőle
Ha megszűnik a munkaviszony, általános szabály szerint 30 napos felmondási idővel kell számolni. De mi van, akkor, ha valaki ezt nem szeretné kivárni, mert új munkahelyre menne? Megnéztük mit mond erről a Munka Törvénykönyve.

Mennyi felmondási idővel kell számolni?
Ha azonnali hatállyal szűnik meg a munka vagy a munkáltató eltekint tőle, akkor nincs felmondási idő. Minden más esetben van egy bizonyos időszak – alapesetben 30 nap – amíg felmondás után is tart még a munkaviszony. Ez általában a felmondás átadását követő napon indul el.
Rendes felmondás esetén, tehát, ha a munkavállaló mond fel közös megegyezéssel a Munka törvénykönyve szerint a felmondási idő 30 nap. Kivétel csak akkor van, ha a szerződésben ennél hosszabb idő van kikötve.
Ha a főnök mond fel a munkavállalónak – de nem azonnali hatállyal – akkor szintén 30 nappal kell számolni, de a felmondási idő attól is függ, hogy ki hány éve dolgozik a cégnél vagy közalkalmazotti munkaviszonya van-e. Azonnali hatállyal súlyos vétség elkövetése esetén mondhatnak fel a munkavállalónak, ami lehet például lopás, sikkasztás, munkavégzés alkoholos/drogos befolyásoltság alatt vagy szándékos károkozás. Ilyenkor nem kell felmondási időt letölteni.
A közalkalmazottaknál alapesetben 60 nap a felmondási idő, de a munkáltató rendelkezhet másként és elengedheti hamarabb is a munkavállalót.
Kell-e dolgozni a felmondási idő alatt?
Ez attól függ, hogy ki mondott fel kinek. Ha a munkáltató küldi el a munkavállalót, akkor köteles felmenteni a felmondási idő felére. Ilyenkor ez alatt nem kell dolgozni, viszont jár a fizetés. Ha a dolgozó mondott fel, akkor végig kell dolgozni a felmondási időt, kivéve, ha a főnök úgy dönt, hogy korábban elengedi a munkavállalót- például, mert az új munkahelyen már várják.
Mi van, ha közbejön egy betegség vagy várandós a munkavállaló?
Ha a munkáltató akkor mond fel, amikor valaki táppénzen van, a felmondási idő csak azután indul el, hogy lejárt a táppénz. Fontos azonban, hogy a szülési szabadság és a gyerek miatti fizetés nélküli szabadság teljes ideje beleszámít a munkaviszony hosszába, így ezek növelhetik a felmondási időt.
Lehetséges a felmondási idő elengedése?
Munkavállalóként nem kell megindokolni, miért távozik valaki a munkahelyéről, de a felmondási időt be kell tartani minden esetben. Ez az időszak a felmondás közlésétől ketyeg, és minden naptári nap beleszámít (nem csak a munkanapok). Ha például 90 napos felmondási idő van, csak ennek lejárta után szűnik meg hivatalosan a munkaviszony.
Próbaidő alatt – ami alapesetben 3 hónap – bármikor ki lehet szállni indoklás nélkül, azonnali hatállyal. Ilyenkor nincs felmondási idő, nem kell várni. Ha már lejárt a próbaidő meg lehet próbálni egyezkedni a főnökkel, hogy engedje el a felmondási időt. Ha belemegy, közös megegyezéssel le lehet rövidíteni a felmondási időt, de fontos tudni: a munkáltató erre nem kötelezhető.

Amivel nem érdemes trükközni
Semmiképp sem érdemes „kamu” táppénzre menni, hogy közben már az új helyen tudjunk kezdeni. A munkáltató kérheti a betegség felülvizsgálatát, és ha kiderül a csalás, annak munkaügyi bíróság is lehet a vége.
Munkaügyi kérdésed van, felmondás előtt állsz? Tedd fel Ügyfélszolgálatunknak és kollégáink két munkanapon belül válaszolnak!
Az sem jó döntés, ha egyszerűen nem megyünk be többet dolgozni. Ha a munkáltató nem enged el hamarabb, mint a felmondási idő letelte és mégis önhatalmúlag távozunk, a cég akár kártérítést is követelhet. Ilyenkor érdemes inkább a megegyezésre törekedni, és a régi, illetve új munkahellyel egyszerre egyeztetni. A munkáltatók tisztában vannak a felmondási idő hosszával, ezért, ha valakit szeretnének felvenni munkára, akkor belekalkulálják, hogy 1 hónapot várni kell.




