Ennyi fizetés jár a betegszabadság alatt: meglepő, de nem mulatságos
A betegszabadság idejére járó díjazás nem a teljes fizetés, hanem annak csökkentett része: a távolléti díj 70%-a. Ez sok esetben érezhető különbséget jelent a megszokott jövedelemhez képest.
Amíg nem kerülünk betegállományba, ritkán gondolunk bele, mi történik a fizetésünkkel. Pedig egy betegség nemcsak kellemetlen, hanem anyagilag is terhes lehet. Sokan csak akkor szembesülnek ezzel, mikor megérkezik az első csökkentett összeg, és kiderül, hogy jóval kevesebb, mint amire számítottak.
Az igazán kínos az, hogy ezt nem lehet egy régi, örökölt problémára fogni. A mostani kormányzás alatt sem lett emberközelibb a rendszer: maradt továbbra is a 70%-os betegszabadság, maradt a 15 nap, miközben az elmúlt 4 év alatt kb 40-50%-kal nőttek az árak. Vagyis a szabály papíron ugyanaz, csak a körülmények váltak élhetetlenné, ennek az árát pedig a beteg munkavállaló fogja megfizetni.
Betegszabadság vagy táppénz
Keresőképtelenség esetén a munkavállaló nem azonnal táppénzt kap. Az első időszak a betegszabadság, amely naptári évenként legfeljebb 15 munkanap lehet, és amelynek idejére a díjazást a munkáltató fizeti. Amennyiben a keresőképtelenség ennél tovább tart, a munkavállaló táppénzre válik jogosulttá, amelyet már a társadalombiztosítás finanszíroz. A két időszak között a jövedelem mértéke is eltér, nem mindegy.
A betegszabadság hány százalék? És hogyan áll össze a távolléti díj?
A hatályos szabályozás szerint a betegszabadság idejére járó díjazás a távolléti díj 70%-a. Lényeges, hogy a számítás alapja nem a kézhez kapott nettó bér, hanem a távolléti díj. A távolléti díj alapja főként az alapbér, és ehhez jöhetnek bizonyos rendszeres pótlékok vagy teljesítményhez kötött bérelemek is. Ugyanakkor nem minden juttatás számít bele, és fontos, hogy az adókedvezmények sem, ezért a végeredmény gyakran jelentősen kevesebb, mint amit valaki a megszokott havi fizetéséből kiindulva várna.
Egyszerű példa erre mondjuk egy 25 év alatti SZJA-mentes fiatal: ha mondjuk nettó 300 ezer forintot visz haza, könnyen azt gondolhatja, hogy betegszabadság alatt ennek a 70%-át, vagyis nagyjából 210 ezer forintot fog kapni. A valóság viszont az, hogy a távolléti díj számítása nem a nettóból, hanem a bruttóból indul ki. Így a tényleges kifizetés még a 200 ezret sem éri el, ami már önmagában is több mint 100 ezer forintos visszaesés a megszokott fizetéséhez képest.
További kérdéseid maradtak? Írj ingyenes Ügyfélszolgálatunknak, két munkanapon belül válaszolunk.
Mi történik, ha elfogy a betegszabadság?
A 15 munkanap letelte után a jogosultság táppénzre vált. A táppénz mértéke főszabály szerint a figyelembe vehető jövedelem 60%-a, ha a biztosítási idő eléri a 730 napot, egyéb esetben 50%. Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt a mérték 50%. Ez azt jelenti, hogy hosszabb keresőképtelenség esetén a jövedelem további csökkenése várható.
A példaként felhozott 25 év alatti fiatalunk esetében ez már különösen látványos: 50%-os ellátásnál akár 130–150 ezer forintra is leeshet a havi jövedelme, vagyis a kiesés elérheti a 120–170 ezer forintot havonta egy 300 ezer forintos fizetéssel szemben.
