Mit jelent a horgászatban a fajlagos tilalom?
Március 1-től már nem lehet célzottan ragadozó halra horgászni, a fajlagos tilalom van érvényben.
A rablóhalak zöme: csuka, süllő, balin, sügér és kősüllő, a legkorábban ívásra vonuló halak. Az ívás általában a víz 6-7 fokos felmelegedése után kezdődik. A csuka februárban, már 4 fokos vízben is lerakja az ikráit, leginkább a sekély vízben lévő növényzetre (alga, hínár, nád). Így a csuka fajlagos fogási tilalmi ideje február elsejétől kezdődik és március 31-ig tart. A többi ismert rablóhal március 1-től április végéig tilalom alá esik.
A fajlagos tilalom tehát annyit jelent, hogy március 1-től nem lehet célzottan ragadozó halra horgászni. Ennek az a célja, hogy hosszú távon legyen hal a vizekben (megmaradjon az állomány), és tudjanak szaporodni a ragadozó halak. Ilyenkor a halőrök fokozottan ellenőrzik a horgászokat, különösen a Balatonon, ahol az előbb felsorolt halak nagy mennyiségben vannak jelen.
Mit jelent ez a valóságban?
Azt, hogy tilos kifejezetten ragadozó halra horgászni élőcsalis, halszeletes és pergetéses (wobler, gumihal, villantó) módszerrel. Ha valaki ezt a szabályt megszegi, akkor ezért szigorú büntetés jár, amely lehet több tízezer forintos helyszíni bírság, a területi jegy bevonása, súlyos esetben több évre szóló horgászattól való eltiltás.
A halgazdálkodási bírság elérheti 100.000, de súlyos esetben akár az 500.000 forintot is!
Természetesen pontyozás, keszegezés, különösen csontival, vagy gilisztával történő csalizás esetében előfordulhat, hogy ragadozó halat fogunk (ami fajlagos tilalom alá esik). Ilyenkor azonnal és óvatosan vissza kell engedi a halat, nem szabad a szákba tenni, vagy a bilinccsel együtt fotózni. Egyébként sem ajánlott hosszú percekig az ilyen hal fotózása. Legtisztább, ha ebben az időszakban nem is viszünk magunkkal pergető botokat, műcsalikat, halszeleteket.
Ami a fajlagos tilalom lényege, hogy nemcsak fogási tilalom van, hanem megtartási tilalom is, azaz: ha pontyozás, keszegezés közben ragadozó halat fogunk, azt nem tarthatjuk meg. Ettől függetlenül javaslom a pontyozást, a keszegezést, hiszen akár pellettel, gilisztával, csontival, csemege kukoricával szép keszegeket és pontyokat is foghatunk.
Tavaly például a fövenyesi molón fél doboz csemege kukoricával történő beetetés után pici horoggal, rajta egy szem kukoricával, 12-es zsinórral 3,20 cm-es spicc-bottal csaknem 10 kg bodorkát fogtam. Ahogy melegszik a Balaton vize egyre jobbak a lehetőségek, és kitartó horgászattal előbb-utóbb megjönnek a pontyok is.
A fent leírtak egyébként a fogási napló végén lévő tájékoztatóban részletesen szerepelnek és ezt elolvasni nemcsak ajánlott, hanem kötelező is. Ahogy a betartásuk is.
Nemrég egy Nőnapi rendezvényen jártunk, ahol egy újabb finom, roppant egyszerűen elkészíthető medvehagymás pogácsát kóstolhattunk meg. Párom ma ki is próbálta, nem csalódtunk a pogácsában. 1 kg megfőtt és áttört krumplit egy kevés liszttel, langyos tejben felfuttatott cukros élesztővel kell összegyúrni, majd apróra vágott medvehagymát és egy tk sót hozzáadni. A tészta jó kidolgozása után serpenyőben, kevés olajon pár perc alatt készre sütjük. Az íze fenséges volt.
