Mit jelentenek a táppénz kódok, van-e különbség az összegekben? Nagyon nem mindegy, milyen kódot kapsz táppénznél
A táppénz kódok a keresőképtelenség okát jelölik, és meghatározzák azt is, hogy mennyi pénz jár a munkából való kiesés időszakára. Ezeket a kódokat az orvos állapítja meg az alapján, hogy például várandósság, baleset vagy betegség okozza-e a munkaképtelenséget. Ennek megfelelően a táppénz összege sem ugyanaz egyes helyzetekben.
Mit jelentenek a táppénz kódok?
A táppénz kódok olyan hivatalos jelölések, amelyek megmutatják, hogy a keresőképtelenség milyen okból következett be. Ezeket a kezelőorvos rögzíti az igazoláson, és az adatokat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) használja a jogosultság és az ellátás mértékének megállapításához.
Amennyiben a keresőképtelenség egyszerű betegség miatt következik be, a munkavállalót általában először betegszabadság illeti meg, majd ezt követően válik jogosulttá táppénzre. Ezzel szemben, ha a keresőképtelenség üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következménye, akkor a baleseti táppénz már az első naptól jár, és a betegszabadság szabályait nem kell alkalmazni.
A leggyakoribb táppénzes kód az „1-es kód”, amely saját betegség miatti keresőképtelenséget jelent. Ez az esetek többségében például megfázás,influenza, műtét utáni lábadozás vagy más egészségügyi problémát jelöl. Ilyenkor a munkavállaló a törvényben meghatározott ideig betegszabadságot, majd ezt követően táppénzt kap, ha az állapota indokolja a további otthonmaradást.

A „2-es kód” arra utal, hogy a keresőképtelenséget foglalkozási megbetegedés okozta. Ez olyan esetekben fordul elő, amikor a betegség közvetlenül a munkavégzéssel függ össze, például egy egészségkárosító munkahelyi környezet miatt alakul ki. Hasonlóan fontos a „3-as kód”, amely üzemi balesetet jelöl, vagyis olyan sérülést, amely a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történt. Ezekben az esetekben a táppénz összege és feltételei kedvezőbbek lehetnek a munkavállaló számára.
A „4-es kód” a terhességgel és szüléssel összefüggő keresőképtelenséget jelzi. Ez a kód például veszélyeztetett terhesség esetén jelenik meg, amikor az orvos a kismama és a magzat egészsége érdekében indokoltnak látja a munkavégzés szüneteltetését. Az „5-ös kód” a gyermek ápolása miatti keresőképtelenséget jelenti, amikor a szülő a beteg gyermek gondozása miatt marad otthon, és gyermekápolási táppénzre válik jogosulttá.
Léteznek további, ritkábban előforduló kódok is, például a „6-os kód”, amely közegészségügyi okból elrendelt elkülönítést, például hatósági karantént jelent. A „7-es kód” baleseti táppénzhez kapcsolódhat, ha a sérülés nem munkahelyen történt, de baleset következménye. Ezek a jelölések segítenek abban, hogy az egészségbiztosítási rendszer pontosan kezelje a különböző élethelyzeteket.
Mi számít üzemi balesetnek és mikor jár baleseti táppénz?
Baleseti táppénz akkor jár, ha a munkavállaló keresőképtelensége üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következménye. Üzemi balesetnek minősül minden olyan baleset, amely a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történik. Ide tartozik az is, ha a munkavállalót munkába menet vagy onnan hazafelé éri baleset, amit úti balesetnek neveznek. Szintén üzemi balesetnek számít az a sérülés, amely közcélú munka végzése során, vagy társadalombiztosítási vizsgálaton való részvétel közben következik be.
Nem tekinthető üzemi balesetnek az a sérülés, amely alkohol vagy kábítószer hatása alatt történik, vagy amely engedély nélküli tevékenység, járműhasználat vagy indokolatlan útvonal-eltérés során következik be. Tehát, ha valaki munkából hazafelé még beugrott vásárolni, az már indokolatlan útvonal-eltérésnek számít. Az ilyen esetekben a munkavállaló nem jogosult baleseti táppénzre, és az ellátás megállapítása eltérő szabályok szerint történik.
Foglalkozási betegségnek minősül minden olyan egészségkárosodás, amely a munkavégzés során fellépő fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichoszociális hatások következménye. Ezek a betegségek akár hosszabb idő alatt is kialakulhatnak, és a munkakörülményekkel való egyértelmű összefüggés esetén baleseti táppénzre jogosítanak.
A baleseti táppénz egyik legnagyobb előnye: passzív jogon is jár
A baleseti táppénz egyik legfontosabb sajátossága, hogy passzív jogon is igénybe vehető. Ez azt jelenti, hogy akkor is járhat, ha a biztosítási jogviszony már megszűnt, feltéve hogy a keresőképtelenség legkésőbb a biztosítás megszűnését követő harmadik napon következik be, és annak oka üzemi baleset vagy foglalkozási betegség. Ez jelentős különbség a normál táppénzhez képest, amely általában csak fennálló biztosítási jogviszony mellett jár.
Mennyi a baleseti táppénz összege?
A baleseti táppénz mértéke kedvezőbb, mint a hagyományos táppénzé. Míg a normál táppénz általában a jövedelem 50 vagy 60 százaléka, addig a baleseti táppénz elérheti a jövedelem 100 százalékát. Úti baleset esetén az ellátás mértéke a jövedelem 90 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló lényegesen magasabb összegű ellátásban részesül, ha a keresőképtelenség munkával összefüggő baleset miatt következik be.
A baleseti táppénz alapját általában a keresőképtelenséget megelőző időszak jövedelme alapján számítják ki. Ha a munkavállaló nem rendelkezik elegendő jövedelemmel ebben az időszakban, akkor a tényleges vagy szerződés szerinti jövedelem alapján állapítják meg az ellátás összegét.
A táppénz nem egyszerű téma, ezzel kapcsolatos kérdés esetén kollégáink két munkanapon belül válaszolnak Ügyfélszolgálatunkon keresztül!
Mikor minősül valaki keresőképtelennek baleseti táppénz esetén?
A munkavállaló akkor minősül keresőképtelennek, ha az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében olyan egészségi állapotba kerül, amely miatt nem tudja ellátni a munkáját. Ez vonatkozik azokra az esetekre is, amikor a gyógyuláshoz szükséges kezelések vagy gyógyászati segédeszközök hiánya akadályozza a munkavégzést.
Fontos szabály, hogy ha a munkavállaló ugyanazon baleset következtében ismét keresőképtelenné válik egy meghatározott időszakon belül, akkor az újonnan megállapított baleseti táppénz összege nem lehet alacsonyabb a korábbinál.




