Ezekre a betegségekre jár leszázalékolás, ekkora összegre számíthat – kiszámoltuk különböző élethelyzetekre
Bár a köznyelv még ma is „leszázalékolásként” emlegeti, a hivatalos megnevezés a megváltozott munkaképesség. Milyen betegségre jár a „leszázalékolás”? Igazából nem betegségekről van szó, az egészségkárosodás mértéke alapján dől el, ki milyen ellátásra jogosult. Cikkükben tisztázzuk a fogalmakat, bemutatjuk az ellátásokat, és hogy a különböző élethelyzetekben mennyi pénzt kaphatnak az érintettek.
Honnan ered a „leszázalékolás” kifejezés? Ha egy teljesen egészséges, munkaképes felnőttről beszélünk, akkor az ő egészségi állapotát tekinthetjük 100%-nak. Ha valaki valamilyen egészségkárosodással él, akkor ez a 100% csökken, attól függően, mekkora a károsodás mértéke. Megváltozott munkaképesség esetén az egészségi állapot 60% vagy az alatti (ami legalább 40%-os egészségkárosodást jelent), de ezen belül is vannak különböző kategóriák. 6 ún. minősítési kategória létezik, a besorolás a komplex minősítés során történik. Ez egy eljárássorozat, többféle vizsgálattal és szakvéleménnyel: orvosi, szociális és foglalkoztatási szempontok alapján állítanak fel egy teljes körű diagnózist, ami alapján az illetőt besorolják a megfelelő minősítési kategóriába.
Hogyan zajlik a komplex minősítés?
Hivatalból nem indul el a folyamat, ezt mindig az érintettnek kell kezdeményeznie. Az első lépés a háziorvosi konzultáció, ahol egy speciális orvosi adatlapot állítanak ki, amit felvisznek a központi rendszerbe (EESZT). Ezután kell benyújtani a hivatalos kérelmet a Kormányhivatalhoz, csatolva a korábbi leleteket és zárójelentéseket. A kérelem (a csatolt orvosi dokumentumokkal) és a háziorvos által kitöltött adatlap is szükséges ahhoz, hogy a szakértői bizottság elindíthassa a komplex minősítés folyamatát.
- A kérelem innen tölthető le: Kérelem-adatlap megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránt
- A kérelem kitöltéséhez készítettek egy tájékoztatót is, ez itt található: Tájékoztató az Adatlap kitöltéséhez
A komplex minősítést egy szakértői bizottság végzi, akik között van orvos, foglalkoztatási szakértő, szociális szakember is. Nemcsak az egészségi állapotot mérik fel, hanem a szociális helyzetet és a rehabilitálhatóságot is: vizsgálják, mennyire képes az illető önálló életvitelre vagy munkavégzésre. A bizottság a Kormányhivatal kijelölt vizsgálóhelyén dolgozik. A hivatal a háziorvos által kitöltött adatlap, illetve a beadott kérelem alapján idézi be az igénylőt. Ha valaki nem tud a helyszínre menni, mert például ágyhoz kötött, akkor akár otthon is elvégezhetik a vizsgálatot, vagy bekért dokumentumok alapján is dönthetnek.
A vizsgálathoz szükséges a TAJ-kártya, a személyi igazolvány, a lakcímkártya és az összes orvosi leletet, ami a betegséggel kapcsolatos. Akit már korábban is vizsgáltak, annak az erről szóló szakvéleményeket is csatolnia kell.
Milyen betegségre jár a leszázalékolás?
Van egy fontos feltétel, amelynek teljesülését még a komplex minősítés előtt megvizsgált a hatóság. A szabályok szerint megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű és aki
- a kérelem benyújtását megelőző
– 5 éven belül legalább 1095 napon át,
– 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
– 15 éven belül legalább 3650 napon át
biztosított volt és - rendszeres pénzellátásban nem részesül.
Az ellátás nem kötődik konkrét betegségcsoportokhoz, így a jogosultság nem automatikus. A komplex minősítés alapja az állapotvizsgálat: a szakértők azt határozzák meg, hogy a fennálló egészségügyi problémák (százalékosan) milyen mértékben korlátozzák az igénylő munkaképességét és életvitelét.
A „leszázalékolás” után járó pénzbeli támogatásnak két fő típusa van: a rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás. Ezek közül az jár az érintettnek, amit az állapota indokol. 2026-ban az ellátások számításának alapja 147 175 Ft. Ez az összeg évről évre követi a nyugdíjemelés mértékét. Az egyes kategóriákról részletesen ebben a cikkünkben írtunk:
Rehabilitációs ellátás: Azok kaphatják, akiknek az állapota javítható, vagyis visszavezethetők a munka világába.
| Új igénylők rehabilitációs ellátásának mértéke, minimum és maximum összege | |||
| Az ellátás mértéke | Az ellátás minimumösszege (Ft/fő/hó) | Az ellátás maximum összege (Ft/fő/hó) | |
| 51-60 % közötti egészségi állapot. (B1 kategória) Foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható | Havi átlagjövedelem 35%-a | 44.155 Ft (az alapösszeg 30%-a) | 58.870 Ft (az alapösszeg 40%- a) |
| 31-50 % közötti egészségi állapot. (C1 kategória) Tartós foglalkozási rehabilitációt igényel | Havi átlagjövedelem 45%-a | 58.870 Ft (az alapösszeg 40%-a) | 73.590 Ft (az alapösszeg 50%- a) |
Rokkantsági ellátás: Ez azoknak jár, akiknél a munkába való visszatérés már nem lehetséges.
| Új igénylők rokkantsági ellátásának mértéke, minimum és maximum összege | |||
| Az ellátás mértéke | Az ellátás minimumösszege (Ft/fő/hó) | Az ellátás maximum összege (Ft/fő/hó) | |
| 51-60 % közötti egészségi állapot. (B2 kategória) Foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt | Havi átlagjövedelem 40%-a | 44.155 Ft (az alapösszeg 30%-a) | 66.230 Ft (az alapösszeg 45%- a) |
| 31-50 % közötti egészségi állapot. (C2 kategória) Tartós rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt | Havi átlagjövedelem 60%-a | 66.230 Ft (az alapösszeg 45%-a) | 220.765 Ft (az alapösszeg 150%-a) |
| 1-30 % közötti egészségi állapot. (D kategória) Kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható | Havi átlagjövedelem 65%-a | 73.590 Ft (az alapösszeg 50%-a) | 220.765 Ft (az alapösszeg 150%-a) |
| 1-30 % közötti egészségi állapot. (E kategória) Önellátási képesség teljes vagy részleges elvesztése esetén | Havi átlagjövedelem 70%-a | 80.950 Ft (az alapösszeg 55%-a) | 220.765 Ft (az alapösszeg 150%-a) |
Minimálbér és garantált bérminimum
Mutatunk két példát, hogy pontosan lássuk, hogyan befolyásolja a korábbi bér és az alapösszeg az ellátást.
Ha az igénylő korábban minimálbért (bruttó 322 800 forint) keresett, és az állapota alapján a legenyhébb, B1 kategóriába sorolják (rehabilitálható), itt az alapösszeg 30%-a a garantált minimum. Ez 44 153 forint, ennél kevesebbet senki nem kaphat, akinek megvan a szükséges biztosítási ideje.
Másik példa: ha az igénylő korábban garantált bérminimumra (bruttó 373 200 forint) volt bejelentve, és a minősítés során E kategóriába sorolják, akkor a korábbi bér 70%-a járna, ami 261 240 forint lenne. Ez magasabb az alapösszeg 150%-ánál, tehát az igénylő ezt nem kaphatja meg. Az ellátása így 220 763 forint lesz, ennél többet ebből a bérből nem lehet kihozni a jogszabályi korlát miatt.
Ezek a bruttó összegek, amelyekből még lejön a 10% nyugdíjjárulék. Személyi jövedelemadót nem vonnak le, így a nettó összeg ennél a két esetnél 39 738 forint, illetve 198 687 forint. Adókedvezményt csak érvényesíthet valaki, ha az ellátás mellett dolgozik – már ha van rá lehetősége.




