Milyen betegségekre jár leszázalékolás és mi a menete 2025-ben? Az összes tudnivaló egy helyen
A „leszázalékolás” szót a legtöbben ismerjük, hiszen sokan még mindig így emlegetik, ha valaki egészségügyi problémák miatt nem tud dolgozni. Hivatalosan azonban megváltozott munkaképességű személyről beszélünk. Nem feltétlen végleges állapotról van szó, és ahol lehet, ott a munkába való visszatérést is támogatják. De mikor és hogyan lehet valaki „leszázalékolt”? Cikkünkben mutatjuk, hogy milyen betegségekre jár leszázalékolás, és mennyi támogatásra lehet számítani 2025-ben.
Mit jelent pontosan és milyen betegségekre jár a „leszázalékolás”?
Régebben az embereket egy százalékos skálán ítélték meg az egészségi állapotuk alapján. Innen jön a „leszázalékolás” kifejezés. A kiindulópont a 100% volt, ami a teljes egészséget jelentette. Ha valaki valamilyen tartós betegséget vagy súlyos fogyatékosságot szerzett, akkor ez az érték lecsökkent. Minél alacsonyabb lett, annál inkább indokolt volt valamilyen támogatás, illetve az, hogy ne kelljen a szokásos munkakörében dolgoznia. Ma már inkább a „komplex minősítés” fogalmát használják, de az eljárásrend nagyon is hasonló. Az egészségi állapot felmérése után döntés születik arról, hogy jár-e valamilyen ellátás, és ha igen, milyen.
Ki és hogyan kérheti a minősítést?
A folyamat a háziorvosnál indul: itt lehet jelezni, ha valaki úgy érzi, hogy egészségi állapota miatt jogosult lehet ellátásra. A háziorvos beutalót ad, de maga a döntés nem az ő kezében van. Egy négytagú szakértői bizottság végzi el a vizsgálatot, akik között van orvos, foglalkoztatási szakértő, szociális szakember is. Ők nemcsak azt nézik meg, milyen betegsége van az illetőnek, hanem azt is, mennyire tud önállóan élni, képes-e dolgozni, szüksége van-e rehabilitációra, és mennyire van kiszolgáltatva mások segítségének.
A bizottság hivatalos kijelölt vizsgálóhelyen dolgozik – ezek a megyei vagy fővárosi kormányhivatalokhoz tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek. De ha valaki nem tud odamenni, mert például ágyhoz kötött, akkor akár otthon is elvégezhetik a vizsgálatot, vagy bekért dokumentumok alapján is dönthetnek.
A vizsgálathoz be kell vinni a TAJ-kártyát, a személyi igazolványt, a lakcímkártyát és természetesen az összes orvosi leletet, ami a betegséggel kapcsolatos. Akit már korábban is vizsgáltak, annak az erről szóló szakvéleményeket is csatolnia kell.
Milyen betegségekre jár leszázalékolás?
Nem minden betegség után jár automatikusan támogatás, de elég széles azoknak a betegségeknek a köre, amelyek után a komplex minősítés alapján jogosult lehet valaki az ellátásra. A legfontosabb szempont, hogy az adott betegség vagy állapot milyen mértékben csökkenti az érintett egészségi állapotát százalékosan. A hivatalos kategóriák a következők:
- B1 és B2 kategória (51–60% egészségi állapot): Ezekben az esetekben az érintett elvileg még rehabilitálható, vagyis megfelelő támogatással képes lehet újra munkába állni. A különbség a kettő között, hogy a B2 kategóriában a jogszabály alapján egyéb körülmények miatt nem javasolják a rehabilitációt (például idős kor vagy súlyos társbetegségek miatt).
- C1 és C2 kategória (31–50%): Itt már tartós rehabilitációra van szükség, és a C2-nél – hasonlóan a B2-höz – nem javasolt a munkába való visszatérés.
- D és E kategória (1–30%): Ezek a legsúlyosabb esetek. A D kategóriában az illető csak folyamatos támogatás mellett lenne képes dolgozni, míg az E kategóriába azok tartoznak, akik részben vagy teljesen elvesztették az önellátási képességüket.
Milyen papírokat kell beszerezni?
A folyamat elindításához szükség van néhány alapdokumentumra. Ezek a következők:
- egészségügyi leletek (korábbi vizsgálatok, zárójelentések),
- kérelem-adatlap megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránt,
- nyilatkozat a szakértői minősítéshez,
- háziorvosi beutaló.
Ezen kívül attól függően, hogy dolgozik-e az illető, vagy gondnokság alatt áll, további dokumentumokat is be kell adni (pl. a foglalkozás-egészségügyi orvos véleménye, gyámhivatali határozat, meghatalmazás stb.).
Ha maradt még kérdése az igénylés menetével kapcsolatban, akkor keresse bátran kollégánkat az ingyenesen elérhető Ügyfélszolgálatunkon!
Mekkora összegű ellátásra lehet számítani 2025-ben?
A „leszázalékolás” után járó pénzbeli támogatásnak két fő típusa van: a rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás. Ezek közül az jár az érintettnek, amit az állapota indokol.
2025-ben az ellátások számításának alapja 142 060 Ft. Ez az összeg évről évre követi a nyugdíjemelés mértékét.
- Rehabilitációs ellátás: Azok kaphatják, akiknek az állapota javítható, vagyis visszavezethetők a munka világába. Az ellátás összege 35–40% között mozoghat az előző évi átlagjövedelem alapján, minimum 42 620 Ft, maximum 56 825 Ft lehet havonta.
- Rokkantsági ellátás: Ez azoknak jár, akiknél a munkába való visszatérés már nem lehetséges. Az összeg itt magasabb lehet: a jövedelem 40–70%-a között, kategóriától függően. A minimum 42 620 Ft-tól indul, a maximum viszont akár 213 090 Ft is lehet havonta.
Bár a támogatások célja a méltányos segítségnyújtás lenne, a tényleges összegek gyakran nem nyújtanak fedezetet még az alapvető megélhetési kiadásokra (lakhatás, élelmiszer,gyógyszer) sem. Ilyen helyzetben a sokszor bonyolult igénylési folyamat és az időszakos felülvizsgálat is terhet ró az érintettekre és családjaikra.
