Hová lettek a szegények? Tényleg ferdít a KSH?

Az elmúlt évtizedben mintha jelentősen javult volna a szegények helyzete Magyarországon – legalábbis a statisztikák szerint. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2015 és 2021 között látványosan csökkent a szegénységi küszöb alatt élők aránya, 2021-et követően pedig újra emelkedésnek indult. Ugyanakkor néhány kutató szerint az adatokban olyan rendellenességek jelentek meg, amelyek új kérdéseket vetnek fel: tényleg jobban élnek az emberek, vagy csak a számok változtak meg szakmai hibák vagy szándékos manipuláció eredményeképp? Cikkünkben mutatjuk, hogy hogyan lehetséges a szegénységi mutatók alábecslése, és milyen utak vezethetnek el odáig.

Valóban egyre javulnak a szegénységi mutatók?

A Válasz Online-on megjelent tanulmány Tátrai Annamária és Gábos András kutató tollából hívta fel a figyelmet olyan statisztikai, módszertani rendellenességekre, amelyek jelentősen befolyásolhatják a hazai szegénységkutatást. Utóbbiból kifolyólag pedig a szegénység kezelésére irányuló szakpolitikákat is. Az EU tagországainak jövedelmi és szociális helyzetét nyomon követő EU-SILC kutatás magyarországi adatait a KSH szolgáltatja. A KSH-n kívül átfogó, reprezentatív adatgyűjtést jelenleg semmilyen más szervezet nem végez Magyarországon. A kutatás keretein belül a szegénység mérésére használt, nemzetközileg elfogadott módszertan szerint azt nézik, hogy hányan élnek a medián jövedelem 60%-a alatt – ez a „relatív szegénység” fogalma. A magyar adatok szerint ez az arány folyamatosan csökkent 2015-től kezdve, 2021-re 14,5%-ról 12,1%-ra. Eddig akár örülhetnénk is, hogy javul a helyzet.

Egy idősebb ember aprópénzt számol.

Csakhogy a kutatók szerint valami nem stimmel. A jövedelmi eloszlásban megmagyarázhatatlan torzulások jelentek meg. Például 2017-től hirtelen megnőtt azoknak a száma, akiknek jövedelme épp csak meghaladta a szegénységi küszöböt, míg azoké, akik épp alatta voltak, csökkent. Olyan, mintha a lakosság egy része „átcsúszott” volna egyik kategóriából a másikba – de nem feltétlenül a valós jövedelmek alapján.

Hogyan lehetséges a szegénységi mutatók alábecslése?

Normális esetben a jövedelmek eloszlása egy harang alakú görbére emlékeztet: kevesen keresnek nagyon keveset vagy nagyon sokat, a többség középen helyezkedik el. A kutatók azonban azt látták, hogy ez a görbe a korábbi évekhez képest torzult. Különösen szembeötlő, hogy például 2020-ban pontosan 322 egyfős háztartásnak volt fillérre megegyező jövedelme, ami statisztikailag rendkívül valószínűtlen.

Ilyen jelek utalhatnak adatfeldolgozási problémákra is – például ha sok hiányzó értéket pótolnak (imputálás), mert például a megkérdezettek nem válaszolnak a jövedelmi adatokra a kérdőívekben és a NAV-tól kikért dokumentumok alapján sem tudják pótolni azt, vagy ha torz mintavétel történik. De az is lehet, bár a valós adatokat alapul véve eléggé valószínűtlen, hogy a statisztikai módszertan változásai okozták a furcsaságokat, ezeket viszont nem kommunikáltak a nyilvánosság felé a KSH munkatársai.

Szakmai hiba vagy adatmanipuláció?

A részletesen taglalt problémák már nemcsak szakmai kérdéseket vetnek fel, hanem a szándékosság gyanúját is. A szakértők óvatosan fogalmaznak, de többük is szükségesnek tartaná, hogy független szakmai vizsgálat tisztázza a kérdéseket. A KSH természetesen már közleményben is hangsúlyozza: minden adat a nemzetközileg elfogadott módszertan alapján készül, és az európai statisztikai rendszer részeként rendszeres ellenőrzés alatt állnak. A hivatal szerint a változások természetesek, és tükrözik a társadalmi folyamatokat.

Ha maradt még kérdése a a szegénységi adatokat illetően, akkor bátran keresse kollégánkat az ingyenesen elérhető Ügyfélszolgálatunkon!

Két fős háztartás szorult helyzetben van.

A bizalom megrengése komoly problémákat eredményezhet

A legnagyobb veszély nem is az, hogy hibás adatok kerülnek ki, hanem az, hogy ezek miatt elveszhet a KSH-ba vetett bizalom, itthon és külföldön is. Magyarország ellen még eljárás is indulhat az Európai Bizottságban, hiszen az adatmanipuláció EU-s rendeleteket sért. Márpedig a statisztikai hivatal adataira épül szinte minden: költségvetés, támogatáspolitika, EU-s jelentések, kutatások. Ha ezek az adatok nem megbízhatóak, akkor az egész rendszer alapja inog meg. Ráadásul a nemzetközi példák is intőek. Görögország éveken át hamisított adatokat, hogy bevezethesse az eurót, majd mikor kiderült az igazság, összeomlott a gazdaság. Argentínában a kormány szó szerint átvette az irányítást a statisztikai hivatal felett, az inflációt „lepapírozták”, hogy jobban nézzen ki.

A KSH körüli vita jelenleg két lehetséges forgatókönyv körül forog. Az egyik szerint egyszerűen súlyos szakmai hibák történtek – ami még így is nagy baj, hiszen évekig senki nem vette észre, hogy gond van. A másik, sötétebb verzió szerint viszont a hivatal szándékosan torzította az adatokat, hogy a szegénység kisebbnek tűnjön, mint amilyen valójában.

Napi Spúrtipp
Hóvége Ügyfélszolgálat

Ellepték a lakásodat a szárnyas hangyák? Így űzd el a betolakodókat

Utána jártunk, hogyan küzdheted le őket természetesen vagy vegyszeresen, hogyan előzheted meg a jövőbeli inváziót.

Mit jelent a félpanziós ellátás? 5 turisztikai kifejezés, amit érdemes ismerni

Alapvető fogalmat járunk körül, hogy legközelebb már könnyebben menjen a foglalás.

Meddig érvényes egy beutaló? Van egy fontos dolog, amit kevesen ismernek

Az is fontos, hogy meddig érvényes egy beutaló, de azért nem kell kétségbeesni, ha lejárna, csak az alábbi dolgot tartsuk szem előtt.

El sem hiszed, mi mindenre jó a zöld dió tinktúra: béltisztító hatása elképesztő

Mi csuda a zöld dió tintúra? S mire jó? Lássuk meg jótékony hatásait, majd készítsük el otthon együtt.