Kiadod a lakásod? Több pénz marad a zsebedben, ha okosan adózol

Hogyan történik a lakásbérbeadás adózás, ha valaki olyan ingatlannal rendelkezik, amit szeretne kiadni? Magánszemélyként többféle adózási mód közül is lehet választani, segítünk eldönteni, hogy kinek melyik való. Azt is megmutatjuk, hogy hogyan lehet könnyen kiszámolni az adó mértékét és ezt követően hol és hogyan kell ezt megfizetni.

Az ingatlan bérbeadás esetén az adózást leginkább az határozza meg, hogy a tulajdonos magánszemély-e vagy vállalkozás. Ha valaki magánszemélyként ad ki egy lakást, akkor az ingatlanból származó jövedelem személyi jövedelemadó (SZJA) alá esik, tehát 15%-os adót kell utána fizetni.

Viszont, ha a tulajdonos egy vállalkozás, a bérbeadás után a vállalkozásokra vonatkozó adózás szerint kell adót fizetni.

Adózási kérdésed van, esetleg ingatlannal kapcsolatos? Fordulj válaszért a Hóvége ügyfélszolgálatához, ingyenes és gyors!

Ez azért is fontos, mert a KATA adózási forma nem engedélyezi a hosszú távú ingatlan bérbeadást vállalkozási tevékenységként, de például a rövid távú lakáskiadások, pl. Airbnb esetén pedig ezt érdemes választani.

A bérbeadás az alábbiak szerint végezhető:

Lakásbérbeadás adózás költségelszámolási módok

Alapvetően kétféle költségelszámolási mód közül lehet választani.

Tételes költségelszámolás esetén a bevételből levonhatók az igazolt költségek, ilyen pl. a közös költség, karbantartás, vagy lakásbiztosítás. Illetve csak az igazolt költségek után kell az adót megfizetni.

Egyszerűsített adózási módban pedig a 10%-os költséghányad alkalmazása történik, azaz a bevétel 90%-a után kell a 15% személyi jövedelem adót megfizetni. Ez esetben nem kell számlával igazolni a költségeket. Ez a legegyszerűbb és ezért leggyakrabban alkalmazott módszer, viszont ezzel nem biztos, hogy kevesebb adót kell befizetni, mint a tételes költségelszámolás esetén.

A money.hu bérbeadás utáni adózás kalkulátora sokat tud ebben segíteni.

Tételes költségelszámolás esetén milyen költségeket lehet elszámolni?

Ha valaki a tételes költségelszámolást választja, akkor az alábbi tételeket számolhatja el:

• Felújítási, javítási és karbantartási díjtételek, amelyeket számlával kell igazolni
• Rezsiköltség, de csak abban az esetben, ha a szerződésben foglaltak alapján a közüzemi díjakat a bérleti díjba foglalták
• A 200 ezer forintot meg nem haladó értékű tárgyi eszközök
• Amortizáció, amely a beton-, tégla- és kőépületek esetén 2 százalék

Hogyan kell az adóbevallást elkészíteni?

Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet az éves SZJA-bevallásban kell feltüntetni.

Ezt a bérbeadónak kell feltüntetni a bevalláson, a NAV a lakáskiadásokra vonatkozó adót nem számolja ki automatikusan. Tehát az adózónak kell kiszámolni az adó mértékét. Az ingatlan bérbeadási tevékenységet 2025-ben a 25T101 jelű nyomtatványon kell bejelenteni a NAV-hoz. Érdemes figyelni arra, hogy a nyomtatvány száma évente változik!

Hogyan kell az adót megfizetni?

A jövedelem után év közben 15 százalék adóelőleget kell fizetni negyedévente, a következő hónap 12. napjáig. Ha cég vagy egyéni vállalkozó veszi ki az ingatlant, akkor annak kell az adóelőleget levonni és megfizetni a bérbeadó számítása alapján. Erről a kifizetőnek igazolást kell kiállítania.

Lakásbérbeadás adózás vállalkozóként

Magánszemélyként történő lakásbérbeadás esetén nincs ÁFA-fizetési kötelezettség– hacsak nem választja az adózó az ÁFA-körbe való bejelentkezést.

Viszont, ha valaki üzletszerűen ad bérbe ingatlant (pl. több lakást ad ki), akkor választhatja az ÁFA-körbe való bejelentkezést, amellyel bizonyos esetekben például 27% helyett 5%-os kedvezményes ÁFA is elérhető. Rövid távú lakáskiadás esetén ne feledkezzünk meg az idegenforgalmi adóról sem. Aki egyéni vállalkozóként adja ki az ingatlant, annak negyedévente kell adóelőleget fizetni.

Így csökkenthető a bevétel

Ha a bérbeadó például egy másik településen bérel magának egy lakást, egyet pedig kiad és abból bevétele származik, akkor levonhatja a lakás bérbeadásából származó bevételéből az általa bérelt másik lakás bérleti díját. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a bérbevétel meghaladja a 90 napot és a bérbe vett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységből származó bevételével szemben nem számol el költséget. Továbbá az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítik meg. Ugyanez alkalmazható akkor is, ha a bérelt lakás külföldön található.

Forrás: ingatlan.com, zenga.hu