Mi számít munkaviszonynak a nyugdíj kiszámításakor? 10 nem köztudott dolog
Korábbi cikkünkben ismertettük, hogyan számítható ki a nyugdíj várható összege, és felsoroltuk, hogy milyen adatok kellenek. Mint írtuk, az öregségi nyugdíj összegét két dolog befolyásolja: a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset és a munkában töltött évek száma. A ledolgozott évek száma egyértelműnek tűnik, de vannak olyan időszakok, amelyek ugyan nem munkavégzéssel teltek, mégis beszámíthatók. Mutatjuk, mi számít munkaviszonynak a nyugdíj szempontjából és mi nem.
A nyugdíjszámítás alapképlete: havi nettó valorizált átlagkereset × szolgálati időhöz tartozó százalékos szorzó. A szolgálati idő leegyszerűsítve a munkában töltött évek száma, amihez tartozik egy érték. A nyugdíjszámítás során az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazás kezdő időpontjáig kifizetett nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereseteket veszik figyelembe, amelyet hozzá kell igazítani a mai jövedelmek értékéhez. Ettől (is) függ, mennyi lesz a nyugdíjunk. Itt magyaráztuk meg, mivel és hogyan számolunk.
A nyugdíjrendszer összetett és sok esetben túlbonyolított. A különböző ellátások, időszakok eltérő módon befolyásolják a nyugdíjat, és az emberek sem egyformán dolgoznak (pl. munkaviszony, vállalkozás, gyermeknevelés, katonai szolgálat, beteg hozzátartozó ápolása). Mindezeket figyelembe kell venni a nyugdíjjogosultság megállapításánál. Tekintve, hogy nem minden adat érhető el automatikusan (pl. régi munkaviszonyok), a nyugdíjigénylőknek gyakran maguknak kell dokumentumok és igazolások után járni. Egy biztos: a magyar nyugdíjrendszer átalakítása egyre sürgetőbb, akár az adminisztrációt, akár a nyugdíjak elértéktelenedését nézzük. Hol késik?
Mi kell a nyugdíjazáshoz?
Fő szabály szerint öregségi nyugdíjra az jogosult, aki a 65. életévét betöltötte és legalább 20 év szolgálati időt szerzett. Ebben az esetben öregségi teljes nyugdíjat állapítanak meg az igénylőnek. Ha valaki csak 15 év szolgálati idővel rendelkezik, az öregségi résznyugdíjat kaphat.
A nők kedvezményes öregségi nyugdíjára az a nő jogosult, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, életkortól függetlenül. Jogosultsági időnek számít a munkával szerzett szolgálati idő, a gyermeknevelés miatt kapott ellátás időszaka, és az ezekkel egyenértékű időszakok. A Nők 40-ről részletesen itt írtunk:
A szolgálati idő főként azokra az időszakokra vonatkozik, amikor a nyugdíjigénylő biztosított volt – pl. alkalmazott, egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás tagja -, és megfizette a szükséges nyugdíjjárulékot. Ide tartozik az is, ha külön megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot a szolgálati idő megszerzéséhez.
Mi számít munkaviszonynak a nyugdíj szempontjából?
Szolgálati időnek számítanak azok az időszakok is, amikor nyugdíjjárulék-köteles ellátást kaptak, pl. ápolási díj, gyermekgondozási segély vagy rehabilitációs ellátás. Emellett szolgálati időnek minősül a katonai (polgári) szolgálat, a szakmunkástanulói jogviszony, valamint az 1998 előtti nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok időtartama.
Az egyéni és társas vállalkozók, valamint a mezőgazdasági őstermelőknél már bonyolultabb a dolog. Esetükben a szolgálati idő elismeréséhez nem elég a jogviszony igazolása, szükséges a járulékok bevallása és befizetése is. Ha a járulékfizetés elmarad, az adott időszak nem számít szolgálati időnek, de utólagos befizetéssel elismerhető. A szolgálati időt általában a társadalombiztosítási nyilvántartás alapján veszik figyelembe. Ha egy időszak hiányzik, azt okiratokkal vagy tanúvallomással kell igazolni. A bizonyítás az igénylő felelőssége, és csak egyértelmű, hiteles forrásokból származó nyilatkozatok fogadhatók el.
Kérdésed van a nyugdíjjal vagy a Nők 40-nel kapcsolatosan? Fordulj ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 48 órán belül választ adnak.
Milyen pénzbeli ellátás számít munkaviszonynak a nyugdíj szempontjából?
Pontosabban mi az, ami szolgálati időnek minősíthető.
- Álláskeresési járadék időtartama
- Ápolási díj folyósításának időtartama
- Táppénz időtartama: A keresőképtelenség miatt kapott táppénz időszaka is beleszámít a szolgálati időbe. A táppénz, betegszabadság, a baleseti táppénz, a biztosítás megszűnését követő pénzbeli ellátás (passzív táppénz).
- Gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásban eltöltött idő: Ide tartozik pl. a gyermekgondozási segély (gyes) és a gyermekgondozási díj (gyed) időszaka, terhességi-gyermekágyi segély (tgyás), a csecsemőgondozási díj (csed).
- 2011. december 31-ét követően megállapított rehabilitációs ellátás,
- a rehabilitációs járadék,
- munka-rehabilitációs díj, illetve a fejlesztési foglalkoztatási díj.
- Katonai (polgári) szolgálat időtartama (feltételekkel)
- Szakmunkástanulói jogviszony (feltételekkel)
- 1998 előtti nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok (feltételekkel)
A lista nem teljes, részletek a Magyar Államkincstár oldalán olvashatók.
Mi az, ami nem ismerhető el szolgálati időnek?
- A fizetés nélküli szabadság, vagy a munkavégzés alóli mentesítés időtartama, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem kifizetés nem történt.
- Letartóztatás, szabadságvesztés időtartama (kivételek)
- Az az időszak, amely alatt a biztosítás szünetelt, azaz járulékfizetés nem történt,
- A saját jogú nyugdíjasként folytatott keresőtevékenység időtartama.
A felsorolás itt sem teljes, további tudnivalók a MÁK-nál.
