Dezodor házilag: így készíts hatékony izzadásgátlót, fillérekből megvan és alumíniummentes

Dezodor házilag is könnyen készíthető, nem kell hozzá sok összetevő, és sokkal biztonságosabb, mint az ezerféle szintetikus vegyületet tartalmazó bolti termékek. Kiemelt képünkön a 3 hozzávaló.

Évek óta nem használok bolti dezodort, ennek több oka van. Egyrészt érzékeny a bőröm, ezért alapból kiesik a drogériás termékek jelentős része. Másrészt nem szeretem a mesterséges anyagokat magamra kenni, az alumíniumos termékekről az a véleményem, hogy egészségtelenek. Irtózom tőlük. Ráadásul nem szeretem az illatos dezodorokat. Ha illatot akarok viselni, teszek föl parfümöt, egyébként meg nem akarok.

Fiatalabb koromban még el-elhasználgattam a Gilette géldezodorát, illetve volt a DM-nek egy sajátmárkás teljesen illatmentes terméke is, amit úgy-ahogy jónak tartottam, de mindkettőt mindennap fel kellett kenni (akár többször is), hogy hatékonyak legyenek, és egy idő után meguntam. Aztán olyan 4 éve rátaláltam a nuud nevű termékre, ami egy ezüst-oxid alapú szagsemlegesítő, és azt használtam évekig. Nagyon jó volt, körülbelül 3 naponta elég volt fölkenni, egyáltalán nem volt illata, imádtam. Aztán sajnos tovább javították, és a termékfejlesztés eredményeképpen sokkal rosszabb lett, folyósabb és kevésbé hatékony. Még mindig ajánlom egyébként, de kicsit kényelmetlen, hogy folyik ki a tubusból és folyton olyan lesz a kupak. Létezik egyébként stift verziója, de azt még nem próbáltam, így arról nem alkotok véleményt egyelőre (majd egy későbbi cikkben).

Amit még sose csináltam, az a dezodor házilag. Most viszont eljött az ideje, hogy kipróbáljam, és megosszam a tapasztalataimat. Két egyszerű receptet találtam, készítettem és az egyiket teszteltem is.

Kókuszolajos dezodor házilag

Három dolog kell hozzá: szódabikarbóna (nátrium-hidrogén-karbonát), étkezési keményítő és kókuszolaj. Aki szeretné illatosra csinálni (én nem), az vásároljon ízlése szerinti természetes illóolajat, de ebben az esetben nézzen utána, hogy az ne legyen bőrizgató hatású (az én kedvencem a fenyő, ez viszont szinte biztos, hogy alkalmatlan lenne).

Arányok: 2 egység kókuszolaj (pl. 50 gramm), 1 egység keményítő (pl. 25 gramm), 1 egység szódabikarbóna (pl. 25 gramm). Ezekkel a mennyiségekkel 100 gramm deonk lesz, ami elég sok, nem javaslok egyszerre többet készíteni. Aki illatot tesz bele, 10-15 csepp illóolajjal próbálkozhat.

Vizes verzió

Három dolog kell hozzá: nátriumbikarbonát (nátron), étkezési keményítő és víz. Ez a változat lényegesen hígabb lesz, érdemes egy üres golyós dezodor edényébe tölteni. Illatosítani ezt is ugyanúgy lehet illóolajokkal, mint a másikat, vagy érdemes lehet a vizet felfőzni például levendulával, kakukkfűvel, citromfűvel, el tudom képzelni azt is.

Itt lazábbak az arányok, mert jobban számít az állag, de 1 deci vízhez 2 teáskanál keményítőt és ugyanennyi nátront javaslok. Elkészítése gyerekjáték: a vizet felforraljuk, majd levesszük a tűzről. Ha picit hűlt, elkeverjük benne a keményítőt, hogy szirupos állagot kapjunk. Aztán kézmelegre hagyjuk hűlni, ekkor jöhet bele a nátron, végül opcionálisan az illóolaj (kevesebb, 5-8 csepp, mivel itt vizes keveréket készítünk).

Milyen lett?

A kókuszolajos verziót próbáltam ki. Az elkészítés egyszerű volt. Langyosan érdemes kutyulni, mert hidegen nagyon nehéz jól összekeverni az összetevőket. A kókuszolajat tehát megmelegítettem, hogy teljesen folyós legyen.

Eztán beletettem a szódabikarbónát és több percig kevertem, hogy egynemű legyen.

Ezután raktam bele a keményítőt, amivel szintén jól összekutyultam, és kész is volt.

Kitettem az ablakba, 30 perc múlva már kenős formája volt a dolognak.

Teszt – dezodor házilag

Azonnal fel is kentem, és egész nap csak ezt viseltem. Tökéletesen működött normál hétköznapi használat mellett, tette a dolgát. Jöttem, mentem, főztem, lépcsőztem, minden rendben volt vele, nem lettem vizes, nem volt kellemetlen szag. Enyhe kókuszillatú lett tőle a bőröm, de nem volt tolakodó, inkább kellemes. A kész deót szekrényben lehet tartani, hűtőbe téve gipszes állagúvá szilárdul, de utána szobahőmérsékleten ismét kienged. Ajánlom kipróbálni, mert olcsó, egyszerű és nagyon bőrbarát. Annyi, hogy öltözködés előtt kenjük fel, és utána várjunk egy kicsit, amíg a bőrünk beszívja és kicsit megszikkad, mert frissen nedves-olajos érzés, és a ruhánkkal könnyen letörölhetjük.

Kimoshatatlan foltokat egyébként nem hagy, de púderes nyomokat esetleg igen.