Napi 24 óra, heti 7 nap: mennyire tartotta a lépést az ápolási díj az inflációval?
Az ápolási díj összege és az év eleji emelés mértéke több tényezőtől is függ, amelyeket jogszabályok és gazdasági mutatók alapján határoznak meg. Az év eleji minimálbér-emelés több ellátásra is hatással van, köztük az ápolási díjra: az alap összeg a minimálbér 30 százaléka, ami 2024-ben bruttó 48.405 forint havonta. Az emelt összeg 72.608 forint, míg a kiemelt mindössze 87.128 forint. Könnyen belátható, hogy ebből a pénzből nem lehet megélni, ha valaki napi 24 órában, heti 7 napon át ápolja beteg rokonát. Miért ennyi az annyi? Hogyan változtak ehhez képest a jövedelmek? Ezeket fogjuk vizsgálni.
Az ápolási díj Magyarországon kiemelt szerepet játszik a tartósan beteg, fogyatékkal élő vagy idős hozzátartozóikat otthon gondozók életében. A támogatás a családtagjaikat ápolók számára nyújt anyagi segítséget, hiszen sok esetben a rokon ápolása miatt nem tudnak teljes munkaidőben dolgozni. Egy tartósan beteg ember ápolása gyakran 24 órás felügyeletet igényel, ehhez képest az ellátás összege egyáltalán nem arányos a munkájukkal.
Mennyi az ápolási díj összege 2024-ben?
Különböző kategóriák léteznek:
Alapösszegű ápolási díj: Azoknak a nagykorú személyeknek jár, akik olyan 18. életévét betöltött hozzátartozójukat ápolják, aki tartósan beteg, vagy életkori megkötés nélkül szenved súlyos fogyatékosságban és tartós gondozásra szorul. Összege havonta bruttó 48.405 forint.
Emelt összegű ápolási díj: Ez abban az esetben adható, ha az idős szülő egészségügyi szakértői szakvélemény alapján fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos személynek minősül. Havonta bruttó 72.608 forintot jelent.
Kiemelt összegű ápolási díj: Olyan személynek az otthoni gondozására jár, akik az „E” minősítési kategóriába tartozik, vagy aki után magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítanak. Összege 87.129 forint/hó.
A gyod bevezetése
2021-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egy adatkérésre azt a választ adta, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre adat arról, hányan részesülnek gyermekek otthongondozási díjában (gyod) és különböző ápolási díjakban. A KSH honlapján 2019-es adatok érhetők el, amelyekből több következtetés is levonható. (A gyod-ot az év januárjától vezették be.)
Ezek az adatok azt mutatják, hogy az ápolási díjban részesülők mindössze 38 százaléka vált jogosulttá a gyod bruttó 100 ezer forintos összegére. Ez körülbelül 20 ezer embert érintett, miközben a többi, körülbelül 33 ezer otthonápoló esetében az ápolási díj mindössze 15 százalékkal emelkedett. Azok, akik nem fogyatékossággal élő vagy tartósan beteg gyermeküket, hanem más hozzátartozójukat gondozzák, szintén csak 15 százalékos emelésben részesültek.
A KSH adatai szerint az ápolási díj átlagos összege 2019-ben 50 ezer forint volt, ami a gyod összegének a fele. Az állam összesen 20 milliárd forintot fordított ápolási díjakra abban az évben. Ha egységesen minden érintett megkapta volna a 100 ezer forintos összeget, ez 20 milliárd forintos többletet jelentett volna a költségvetés számára.
A másik probléma, hogy az otthonápolók munkáját jelenleg nem ismeri el az állam foglalkoztatási jogviszonyként, így nem jár érte kivétel nélkül minimálbér. A gyod-ban részesülők esetében is csak a minimálbér 88 százalékát biztosítják.
Mennyit ér valójában az ápolási díj összege?
Az ápolási díjak emelése gyakran elmarad az inflációtól, ami miatt a reálértékük folyamatosan csökken. A 2022-ben és 2023-ban tapasztalt magas infláció különösen kiélezte ezt a problémát, hiszen az ápolási díj emelése nem tartott lépést az áremelkedésekkel.
A minimálbér-emelés meghatározó az ápolási díjak alakulásában. Tudni kell, hogy a minimálbér emelése sem mindig tükrözi teljes mértékben az inflációt vagy a megélhetési költségek növekedését. Csak hogy egy közeli példát mondjunk: 2023-ban a minimálbér bruttó 232.000 forintra emelkedett, ami 16% százalékos növekedésnek felelt meg, míg az éves infláció 17,6 százalék volt. Ezáltal a minimálbér reálértéke is csökkent – na meg az ápolási díjé.
Tegyük hozzá, az alapösszegű ápolási díj a minimálbér mindössze 30%-át teszi ki. Ez szintén nem tükrözi a valós munkát.
