Nagy változásra készülhetnek az egyéni vállalkozók: ennyivel fizethetnek többet

Több százezer egyéni vállalkozó kerülhet komoly bajba, ha életbe a lép a kormány javaslata. E szerint a főállású egyéni vállalkozók mellett a mellékesben, többes jogviszonyban dolgozóknak is kötelező lesz fix járulékot fizetni havonta. Ez havonta 22 ezer, éves szinten 263 ezer plusz terhelést jelent – számol be a 24.hu a Magyar Narancs cikke nyomán.

Radikálisan átalakulhat az egyéni vállalkozók adózása

A most benyújtott adótörvény-módosításban az szerepel, hogy 2025-től minden egyéni vállalkozónak és társas vállalkozásnak úgynevezett diktált járulékalap után kell a kötelező minimum járulékot megfizetnie. Ez a főállású vállalkozóknál eddig is így volt, esetükben annyi lesz a könnyítés, hogy 2025-től megszűnik az emelt járulékalap – mutat rá a portál. Ez azt jelenti, hogy nem a garantált bérminimum vagy a minimálbér 112,5 százaléka után kell szochót fizetni, hanem csak a minimálbér után, de aki akar, magasabb összeget is fizethet. Mellette megszűnik a vállalkozói kivét is, a vállalkozói jövedelem után az általános szabályok szerint kell majd adózni.

Éves szinten akár százezrekkel is nőhetnek a terhek

Kellemetlenebb változás lesz, hogy az eddigi gyakorlattal szemben jövőre az úgynevezett többes jogviszonyban működő vállalkozóknak is lesz kötelező fizetnivalója. Többes jogviszony az, amikor a vállalkozó más módon már biztosított, pl. főállásban dolgozik, a vállalkozást csak mellékesként űzi. Ebben az esetben a biztosítotti státusza rendezett, a munkáltató fizeti a szochót, alkalmazottként pedig ő maga a tb-járulékot és az szja-t.

Ez a változik meg 2025-től: a melléktevékenységben vállalkozóknak havonta a minimálbér 30 százaléka után mindenképpen meg kell fizetniük a járulékterheket – a tb-t és a szochót. E kettő együtt 31,5 százalékos terhelést jelent (18,5 százalék a tb, 13 százalék a szocho).

Ez a minimálbér 30 százaléka után jelenleg 22 ezer forint, de mire életbe lép a szabályozás, biztosan több lesz. Havonta ennyit tehát mindenképp be kell fizetni a költségvetésbe, akkor is, ha egy fillér bevétel nem keletkezik. Ez éves szinten 263 ezer forint, kicsivel kisebb összeg, mint annak idején a mellékállású katások kötelező adója.

Ha a vállalkozónak keletkezik bevétele, akkor ezen bevétel után természetesen további adókat és járulékokat is fizetnie kell a megállapított jövedelem után.

A kata esetében csak be kellett fizetni az adót, de egyéb feladat és kötelezettség már nem volt. Az új javaslat ezzel szemben egyszerre tartalmaz fix összegű járulékfizetést, és tényleges bevétel keletkezése után további adó- és járulékfizetést.

Kisebb bevétel mellett senkinek sem éri meg

A helyzet nagyjából a következő lesz: a mellékállású egyéni vállalkozók havonta 22 ezer forint járulékot kell fizessenek mindenképp a mostani nulla helyett; ha éves bevételük meghaladja a 2 millió forintot, akkor az e fölötti rész 60 százaléka után szja-t és járulékokat is kell fizetniük.

FRISSÍTÉS: Meghátrált a kormány: megmenekülnek a másodállású vállalkozók az újabb adótehertől
Napi Spúrtipp
Hóvége Ügyfélszolgálat

Így a legolcsóbb az euróban utalás, ha nincs Revolutod – villámgyorsan megérkezik a pénz

Egységes európai euró-átutalás, amely belföldihez hasonlóan olcsó és – az új uniós rendelet miatt – egyre inkább azonnali is.

Horkolás ellen: válás vagy orrtapasz? Melyik éri meg jobban?

Van egy pont, amikor a baráti társaság összejövetelei nem a legújabb sorozatokról vagy...

Kegyetlenség vagy felelős kutyatartás? Ezért tartja ketrecben a szomszéd a kutyáját!

Sokan félreértik a ketrecben tartott kutya látványát, pedig nem feltétlenül állatkínzásról van szó. Mutatjuk, mikor oké, mikor nem.

Nem csak az M1-re jár kedvezményes autópálya matrica – Kik jogosultak az engedményre és hogyan igényelhetik?

Nagycsaládosként vagy mozgáskorlátozottként igényelhető a kedvezményes autópálya-matrica, de jövőre újabb könnyítések is jönnek.

Hogyan léphet ki az adóstárs a hitelből? Mikor lehetséges és mire kell figyelni?

Hitelfelvételnél gyakran találkozunk a kezes és az adóstárs kifejezéssekkel. Helyzetük hasonló, mindketten felelnek...

Ki igényelhet résznyugdíjat és mekkora az összege? 15 év szolgálati időtől kérhető, ismerje meg a feltételeket

A szabály egyszerű: teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a 65. életévét, és legalább 20 év szolgálati időt szerzett.