Az árstopnak vége, de nő a kötelező élelmiszerár-akciózás mértéke

Augusztus 1-jétől 15 százalékra nő a kötelező élelmiszerár-akciózás mértéke és bővül az akciózásra kijelölt élelmiszerek köre is – hívta fel a figyelmet hétfői közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).
Az élelmiszerek kötelező árakciózása június 1-jén indult el. A GFM szerint az intézkedés eredményes, mert élelmiszerárak csökkentek, a bolthálózatok sorra jelentik be az újabb kedvezményeket. Hozzátették, az akciózás is hozzájárul az infláció csökkentéséhez. Hogy ez mennyire fedi a valóságot, azt mindenki a saját pénztárcáján tudja lemérni, de érdemes azt is megnézni, hogy júniusban mennyi volt az infláció (erről majd később).
10-ről 15 százalékra nő a kötelező bolti akciózás mértéke
A kormány arról döntött, hogy augusztus 1-től 10 százalékról legalább 15 százalékra emeli a kötelező bolti akciózás mértékét. Emellett úgy vezeti ki az élelmiszer-árstopot, hogy a kötelező akciózás az érintett termékkörökre is kiterjed. Az alapvető élelmiszerek tehát továbbra is kedvező áron lesznek megvásárolhatók.
A kötelező akciózás jelenleg is kiterjed a baromfihúsra, a sertés- és marhahúsra, a halra és halkonzervekre, a húskészítményekre, a tejre, tejfölre és helyettesítő termékekre, a joghurtra egyéb savanyított készítményekre, egyéb tejtermékre, a sajtra, vajra, margarinra és készítményeire, egyéb zsiradékokra, a kenyérre, péksüteményekre, a száraztésztára, rizsre, egyéb cereáliáka, a lisztre, cukorra és tartósított lisztesárukra, a friss zöldségre, a friss gyümölcsre, a gyümölcs- és zöldséglevekre, a készételekre, fűszerekre, ételízesítőkre, a kávéra, teára, az ásványvizekre és üdítőitalokra – sorolta a GFM.
Újabb termékekre lesz kötelező az akció
Augusztustól a kötelező akciózás kiegészül a kristálycukorral, a búzafinomliszttel, a napraforgó étolajjal, a házi sertés combbal, a csirkemellel és csirkefarháttal, a 2,8 százalékos UHT tejjel, a tojással, valamint az étkezési burgonyával, kivéve az újburgonyát.
A kormány döntése értelmében a kötelező akciózás mértéke 20 termékcsoport esetében – az akciózást megelőző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árhoz képest – legalább 15 százalékra emelkedik. Másrészt a kötelező akciózási szabályok kiterjednek a korábbi 8 árstopos termékfajtára is úgy, hogy heti rendszerességgel legalább 2 termékfajtában kell valamennyi terméket a beszerzési árhoz viszonyítva minimum 15 százalékkal olcsóbban kínálni. Ráadásul átmenetileg a fennmaradó 6 termékfajta árai sem lehetnek magasabbak, mint a beszerzési ár.
Kötelező akció: infláció elleni csodafegyver vagy sok hűhó semmiért?
A nagy láncok a kormányzati intézkedéstől függetlenül minden héten több száz akciót hirdetnek meg. A magyar vásárlók mindig is árérzékenyek voltak, de amióta ilyen magas az infláció, még azok is keresik az akciókat, árengedményeket, akikre ez korábban nem volt jellemző. Aki manapság meg akarja tartani a vevőit, az akciót hirdet – ez minden nagyobb szereplőre igaz (Aldi, CBA, Lidl, Tecso, stb.), mindegy, hogy hazai vagy külföldi.
Az infláció júniusban – hiába indult el a kötelező akció – még mindig 20,1 százalékos volt, miközben Európa minden más országában már 10 százalék környéki vagy annál is kisebb. Az élelmiszer-infláció még ennél is magasabb volt: 29,3 százalék.
(Szöveg: MTI nyomán, kiemelt kép: MTI/Hegedüs Róbert)