Akár több tízezer forinttal magasabb lehetne ma az átlagnyugdíj, ha Magyarországon továbbra is a svájci indexálás alapján emelnék a nyugdíjakat. Egyes számítások még ennél is sokkal nagyobb különbséget mutatnak, több mint százezer forintot. De mi az a svájci indexálás, mikor szűnt meg, és tényleg ennyivel több pénzt kaphatnának a nyugdíjasok?
A nyugdíjak minden évben emelkednek. Ettől azonban még nem feltétlenül tartanak lépést a dolgozók béreivel. Ennek egyik oka a jelenlegi nyugdíjemelési rendszer.
Magyarországon ma alapvetően az infláció határozza meg az éves nyugdíjemelést. Ha az árak nőnek, a nyugdíjaknak is követniük kell ezt. Régebben azonban más módszert is alkalmaztak. Ez volt a svájci indexálás.
Mi az a svájci indexálás?
A módszer lényege egyszerű. A klasszikus svájci indexálásnál a nyugdíjemelés meghatározásakor két dolgot vesznek figyelembe:
- 50 százalékban az inflációt,
- 50 százalékban a bérek növekedését.
Ha tehát a fizetések gyorsabban emelkednek, mint az árak, abból a nyugdíjasok is részesülnek.
Vegyünk egy leegyszerűsített példát: Ha az infláció 4 százalék, a bérek pedig 10 százalékkal emelkednek, akkor egy tisztán inflációkövető rendszerben 4 százalék lenne az emelés.
Egy 50-50 százalékos svájci indexálásnál viszont:
(4 + 10) / 2 = 7 százalék.
Hosszú éveken keresztül az ilyen különbségek összeadódhatnak.
Mikor szűnt meg a svájci indexálás Magyarországon?
A történet valamivel bonyolultabb annál, minthogy egyik napról a másikra eltörölték. A 2008–2009-es gazdasági válság után már módosították a rendszert. A bérek figyelembevétele a gazdasági növekedés mértékétől függött. Alacsony GDP-növekedés mellett már tisztán az árak változása határozta meg az emelést.
A rendszer végül 2011 után alakult át teljesen a ma ismert inflációkövető nyugdíjemeléssé. Az átmenet viszont már a gazdasági világválság idején elkezdődött.
Mennyivel lenne magasabb most a nyugdíj?
Erre nincs egyetlen, mindenki által elfogadott összeg. Farkas András nyugdíjszakértő egy 2025-ös számításában azt vizsgálta meg, mi történt volna, ha 2015-től a svájci indexálást alkalmazzák. A Nyuszet szerint 57 ezer forinttal lehetne magasabb az átlagnyugdíj, ha nem szűnt volna meg a svájci indexálás a nyugdíjelemelés során.
A számítása szerint a 242 330 forintos átlagnyugdíj helyett 287 840 forint lehetett volna az átlag. Ez havi 45 510 forintos különbség. Éves szinten ez már 546 120 forint.
Vagyis ebben a számításban egy átlagnyugdíjas több mint félmillió forinttal kaphatott volna többet egyetlen év alatt.
Van olyan számítás is, ami havi 147 ezer forintos különbséget mutat
Más szakértő ennél jóval nagyobb eltérésre jutott.
Katona Tamás közgazdász egy számítása szerint az átlagnyugdíj 226 ezer forint helyett körülbelül 373 ezer forint lehetett volna, ha megmarad a korábbi indexálási rendszer. Ez körülbelül 147 ezer forintos havi különbség.
Az öregségi nyugdíjak esetében még nagyobb eltérést számolt: 246 ezer helyett körülbelül 405 ezer forintos átlagot. Ezek azonban nem azt jelentik, hogy minden magyar nyugdíjasnak pontosan havi 147 ezer forinttal több pénz járna.
Különböző számításokról, eltérő kiindulási évekről és feltételezésekről van szó. Ezért a 147 ezer forintot nem lehet általánosan minden nyugdíjasra alkalmazni.
Miért ekkora a különbség?
A probléma főként akkor válik látványossá, amikor a bérek hosszabb időn keresztül gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer célja elsősorban a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése.
Ha például az árak 5 százalékkal, a bérek viszont 12 százalékkal nőnek, az inflációkövető emelés az 5 százalékot veszi alapul. A dolgozók jövedelme közben ennél sokkal gyorsabban emelkedhet. Évről évre ismétlődve ez egyre nagyobb távolságot hozhat létre a fizetések és a korábban megállapított nyugdíjak között.
A svájci indexálás sem csodaszer
Fontos azonban a másik oldalt is látni. A svájci indexálás nem jelenti automatikusan azt, hogy minden gazdasági helyzetben jobban járnának vele a nyugdíjasok.
Ha például a bérek alig emelkednek, miközben magas az infláció, egy klasszikus 50-50 százalékos rendszer akár kisebb emelést is eredményezhetne, mint a tisztán inflációkövető módszer.
Éppen ezért az indexálási rendszer megválasztása nemcsak arról szól, hogy melyik ad nagyobb emelést egy adott évben. A nyugdíjrendszer finanszírozhatósága is számít. Ha a nyugdíjakat tartósan nagyobb mértékben emelik, ahhoz a költségvetésből is több pénzre van szükség.
Akkor most 45 vagy 147 ezer forinttal kapnának többet a nyugdíjasok?
Egyik számot sem szabad úgy értelmezni, hogy minden nyugdíjas ennyivel kapna többet. A 45 510 és a 147 ezer forintos összeg két különböző számítás eredménye. Abban viszont közös a következtetésük, hogy a kizárólag inflációhoz kötött emelés miatt a régebben megállapított nyugdíjak hosszabb távon lemaradhatnak a bérekhez képest.
Ez pedig különösen akkor látványos, ha a reálbérek hosszú időn keresztül emelkednek.
Visszatérhet még a svájci indexálás?
Elméletileg igen, ehhez azonban jogszabály-módosításra lenne szükség. A svájci indexálás újbóli bevezetése időről időre megjelenik a magyar közéleti vitákban. Törvényjavaslat is született már a visszaállítására.
Jelenleg azonban továbbra sem ez alapján történik az általános éves nyugdíjemelés. Ezért aki azt olvassa, hogy a svájci módszerrel havi 45, 57 vagy akár 147 ezer forinttal lenne magasabb a nyugdíj, annak érdemes megnéznie azt is, milyen időszakból és milyen számításból származik az összeg.
Egy dolog biztos: több mint egy évtized alatt már néhány százalékpontnyi eltérés is hatalmas különbséget tud okozni.
