„Én ismerek olyan kollégát, embertársamat, aki 34 ezer forintból tengeti az életét hónapról hónapra, mert nem találják az éveit, más meg milliókat keres.” A Hóvége Tatabányán kérdezte a járókelőket, valóban segíthet-e a vagyonadó bevezetése a mélyszegénységben élőkön.
A KSH 2026. januári adatai alapján Magyarország lakosságának negyede, 2,4 millió ember részesült nyugdíjban vagy egyéb, nyugdíjfolyósítási körbe tartozó ellátásban. Közülük 2 millió 16 ezer ember öregségi nyugdíjas. Az öregségi nyugdíj átlagos összege 260 993 forintot tett ki, a férfiak ellátása – összefüggésben a jellemzően hosszabb szolgálati idővel és a magasabb keresettel – 44 ezer forinttal meghaladta a nőkét. A januári emelést, valamint a kiegészítő juttatások időarányos részét is figyelembe véve az öregségi nyugdíj átlaga 288 180 forintra becsülhető.
Ehhez képest van, aki 34 ezer forintból kénytelen élni – hogyan lehetséges ez?
Amikor a tatabányai utcán megszólaló járókelő azt mondja, nem találják a kollégája éveit, az azt jelenti, hogy a ledolgozott éveknek nincs nyoma a nyilvántartásban. Sokan csak a nyugdíjkorhatár betöltése előtt pár évvel szembesülnek ezzel – hiába dolgoztak végig harminc vagy negyven évet a gyársoron, a pult mögött vagy az építkezéseken, ha hivatalosan nem jelentették be őket. Bizonyítékok (bérjegyzékek, munkakönyvek) nélkül nehéz, de inkább lehetetlen igazolni, hogy az adott időszakban valóban dolgozott az illető. Ha a rendszer szerint nem történt járulékfizetés, akkor ezek az évek nem számítanak szolgálati időnek. Márpedig az az egyik olyan fontos tényező, ami a nyugdíj várható összegét meghatározza.
Aki nem tudja igazolni a minimálisan szükséges szolgálati időt, az legfeljebb más, nagyon alacsony összegű szociális ellátásokra lehet jogosult. A létminimumhoz szükséges megélhetési költség az idei évben 178 600 forint körül lehet az egyedülálló idősek esetében. Ezt és a KSH adatait figyelembe véve ma mintegy 715 ezer nyugdíjas ellátása nem éri el a becsült létminimum összegét.
A vagyonadó
Erre a helyzetre lehet megoldás a Tisza Párt vagyonadója, amelynek részletes kidolgozása jelenleg is folyamatban van. A javaslat lényege, hogy az 1 milliárd forint feletti nettó magánvagyonra 1%-os éves adót vetnének ki, de kizárólag a sávos adózás elve alapján. Ez azt jelenti, hogy az adó csak az értékhatár feletti részre vonatkozna: egy 1,2 milliárd forintos vagyon esetében például csak a 200 millió forint után kellene megfizetni az 1%-ot (azaz 2 millió forintot). Az így befolyó pénzt közvetlenül a legszegényebbek támogatására és adóterheik csökkentésére fordítanák.
Maradt még kérdése? Más témával kapcsolatban szeretne segítséget kérni? Keresse a Hóvége ügyfélszolgálatát!
A magyar társadalom alapvetően irigy – óriási tévedés!
„Hogyha az emberek nem nélkülöznének, nem lenne ekkora mélyszegénység, akkor nem érdekelte volna az embereket az, hogy most na, ennek ennyi milliója van. (…) Csak ne nélkülözzön senki” – fogalmazott az egyik megszólaló. Ebből is jól látszik, amíg az alapvető szükségletek – lakhatás, fűtés, napi élelem – nincsenek meg, addig a kirívó jólét sokkal nagyobb felháborodást kel. A probléma tehát nem az, hogy léteznek milliárdosok, hanem az, hogy eközben a társadalom legalsó szintjein a túlélés a tét. Az emberek többsége nem abszolút anyagi egyenlőséget akar, hanem csak biztonságot.
További tartalmakért pedig kövessen minket TikTokon és Youtube-on is!
