Mikor köteles az óvoda felvenni vagy átvenni a gyereket? Mindent a témáról
Az óvodai beiratkozás hivatalosan 2023. április 20-tól május 20-ig tart, mindjárt lejár a határidő. Sok téves információ kering a neten az óvodai felvétellel és átvétellel kapcsolatban, igyekszünk a félreértéseket tisztázni. Mikor köteles az óvoda felvenni a gyermeket? Erre a kérdésre is válaszolunk.
Minden gyermeknek, aki augusztus 31-ig betölti a 3. évét, szeptembertől legalább napi négy órában óvodai nevelésben kell részesülnie. Ez azt a célt szolgálja, hogy időben elkezdődhessen a gyerekek közösségbe szoktatása és felkészítése a majdani iskolakezdésre.
Mit kell tudni az óvodai felvételről?
A gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel óvodába. Azt a gyermeket is felvehetik, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen lakóhellyel (vagy tartózkodási hellyel) rendelkező három éves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.
Az óvodába a 2023/2024-es nevelési évre a 2020. augusztus 31-ig született gyerekek beíratása kötelező.
Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik, amelyet a szülő bármikor kérhet. A jelentkező gyermekek felvétele, fogadása az óvodai nevelési évben – amennyiben azt a férőhelyek száma lehetővé teszi – folyamatosan történik.
Ha a gyerek az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, arról a szülő köteles írásban értesíteni az Oktatási Hivatalt a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül. Az űrlap elérhető a www.oktatas.hu weboldalon.
Mikor köteles az óvoda felvenni a gyermeket? És átvenni?
A gyereket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik vagy ahol a szülő dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyerekek számát, az óvodavezető vagy az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre.
A települési önkormányzat közzéteszi az óvoda felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitvatartásának rendjét. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik. Ez az intézmény a kötelező felvételt biztosító óvoda.
Hová tartozik a gyerek?
A kötelező felvételt biztosító köznevelési intézmények listája és a körzethatárok elérhetők az Oktatási Hivatal honlapján. Adott településen a beiratkozás módjáról és pontos idejéről az óvoda, illetve az önkormányzat ad tájékoztatást.
Életvitelszerű ottlakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlanban él (vagyis az az otthona). Az ingatlan címének a lakcímnyilvántartásban a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként kell szerepelnie legalább három hónapja.
A szülő szabadon dönthet arról, hogy melyik óvodába szeretné járatni a gyermekét. A törvény kimondja, hogy „a szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát”. Ha a szülő nem a körzet szerinti óvodába íratná a gyereket, akkor a választott óvoda vezetőjét kell megkeresnie.
Állami, magán és egyházi ovik – mi a különbség?
Az állami óvodákat az önkormányzat tartja fenn, ezek teljesen ingyenesek. Léteznek még nemzetiségi, egyházi és magánóvodák is, amelyekben általában térítési díjat kérhetnek. Mértéke változó, de sok esetben kapható kedvezmény.
Mi van, ha nem veszik fel a gyereket?
Sokan tartanak attól, hogy pénzes magánóvodát kell választaniuk, ha a gyereket nem veszik fel. Ilyen szerencsére nincsen. Az óvoda köteles felvenni minden körzetében lakó gyermeket, aki augusztus 31-ig betölti a 3. életévét. Ha más óvodát választunk, a bejutás a szabad helyek számától függ.
A döntésről a szülőt minden esetben értesítik hivatalos határozatban. Ha a jelentkezést elutasították, akkor a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül felülbírálati kérelemmel élhet az óvoda irányába.
A maximális csoportlétszám törvényileg szabályozott: 25 fő. Végszükség esetén (mert körzetes gyerek jön, akit kötelező elhelyezni) 20 százalékkal (30 főre) növelhető a létszám, ha 2 csoport van az oviban. Ha 2 csoportnál több van, akkor 33-ra növelhető (ez plusz 10 százalékot jelent). A bővítést támogatnia kell az óvodaszéknek és a szülői közösségnek.
Mit kell vinni az óvodai beiratkozáshoz?
Az alábbi dokumentumokra lesz szükség:
- gyermek születési anyakönyvi kivonata,
- a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány (a gyermek lakcímkártyája),
- a gyermek TAJ kártyája,
- a jelentkezési lap és adatvédelmi nyilatkozat kitöltve, aláírva, amelyhez elektronikus benyújtás esetén csatolni kell a jelentkezési lapot kitöltő törvényes képviselő szülő személyi igazolványának és lakcímkártyájának másolatát,
- sajátos nevelési igényű gyermek esetében szakértői vélemény, amennyiben ilyennel rendelkezik,
- a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről készült határozat, amennyiben ilyennel rendelkezik.
- tartós betegség igazolása,
- egyéb kedvezményekre jogosító határozatok.
Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az intézményvezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének, a gyermekek sajátosságainak figyelembe vételével. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szülőnek nem sok beleszólása van, a végső döntést az óvoda vezetője hozza meg.
Iskolai étkeztetés: kinek jár ingyen, ki kaphatja féláron?
Nyüstöl a gyerek, de hóvége van? 5 tuti program, ami semmibe nem kerül
