Mindannyian szeretnénk biztonságban tudni idős hozzátartozóinkat. Amikor szerettünk állapota tartósan rosszra fordul, nem tudja ellátni magát, felügyeletre szorul, akkor a családnak lépnie kell. Mik a lehetőségek, milyen szociális ellátások kérhetők, kiket gondozhatnak idősek otthonában szociális alapon?
A szociális alapszolgáltatásokról és szakosított ellátásokról
A szociális szolgáltatások rendszerét a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény foglalja egységes keretbe. A törvény a szolgáltatásokat két alapvető kategóriába sorolja: szociális alapszolgáltatások, szakosított ellátások.
Szociális alapszolgáltatások biztosítása az önkormányzatok feladata. A következő szolgáltatások nyújthatók: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, családsegítés, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás.
Abban az esetben, ha életkoruk, egészségi állapotuk, szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, állapotuknak és helyzetüknek megfelelően szakosított ellátási formában kell őket gondozni. A szakosított ellátási formák típusai a következők: ápolást, gondozást nyújtó intézmények; rehabilitációs intézmények; átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények; lakóotthonok; támogatott lakhatás.
Ápolást, gondozást nyújtó intézmények
Az ápolást, gondozást nyújtó intézmények az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek elhelyezésére és ellátására szolgálnak. Ezekben az intézményekben gondoskodni kell a napi legalább háromszori étkezésről, mentális gondozásról, meghatározott szintű egészségügyi ellátásról, valamint az ellátott lakhatásáról, szükség esetén ruházat és egyéb textília biztosításáról.
Az ápolást, gondozást nyújtó intézménytípusok kategóriájába tartozik az idősek otthona. Az idősotthonokban a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek ápolását, gondozását végzik. 18. életévét betöltött személy is felvehető, ha betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni.
Léteznek átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények is. Az idősotthonokkal ellentétben, ezekben az intézményekben ideiglenes jelleggel, legfeljebb egy évre biztosított a teljes körű ellátás. Ebbe az intézményi körbe tartozik az időskorúak gondozóháza. Itt azoknak az időskorúaknak, valamint a 18. életévüket betöltött beteg személyeknek biztosítanak ellátást, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.
Idősek otthona, de milyen?
Idősek otthona és idősek otthona között óriási a különbség. Nem meglepő módon egy magán fenntartású otthonban teljesen mások a körülmények, mint egy önkormányzatiban. Egy magán idősotthonban a beköltözők szinte második otthont kapnak, igény szerint vihetnek magukkal bútorokat, kisállatot, a saját lakrészükön kívül pedig használhatják a közösségi tereket. Intézménye válogatja, hogy ez utóbbi mit takar, de a felső kategóriás helyeken lehet uszoda, szauna, étterem, még akár jacuzzi is.
A luxus(nak számító) környezetnek és magasabb színvonalú szakellátásnak persze megvan az ára: a lakrész használati díja 7-15 millió forint lehet, ezen felül térítési díjat is kell fizetni, ami havonta kb. 150-300 ezer forint.
Állami, önkormányzati és egyházi idősek otthona
Az önkormányzati és az egyházi idősotthonok hasonló paraméterekkel rendelkeznek, mindkettőnél szigorú előírások vonatkoznak a bekerülés feltételeire. A 80 évesnél idősebb életkor mellett igazolni kell azt is, hogy az idős ember rendszeres kórházi kezelést ugyan nem igényel, de ún. III. fokozatú gondozási szükséglettel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a teljes ellátásra, folyamatos gondozásra, ápolásra van szüksége.
A feltételek teljesülése esetén beadható az igény az elhelyezésre. Magyarországon ma 450 körüli az állami, önkormányzati fenntartású otthonok száma, az egyháziaké 200 körüli. (Az Index szerint kb. 860 bejegyzett idősek otthona működik az országban.) Mindkét típusú intézménynél nagyon hosszúak a várólisták, akár 3–5 év is lehet a várakozási idő. Az önkormányzati otthonokba a bekerülési díj 500 ezer és 6 millió forint között mozoghat, a havi térítési díj jellemzően 100-120 ezer forint. Ehhez jönnek még az egyéb költségek, pl. a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, saját célra vásárolt kiegészítő élelmiszerek, szórakozási költségek. Ez további 30-40 ezer forint lehet.
Nem minden egyházi otthonba van bekerülési díj, de a magasabb színvonalú ellátást biztosító intézményekben egész biztosan fizetni kell. (Ahol pl. külön apartmant kapnak a bekerülők. Ennek díja 2-5 millió forint lehet.) A térítési díj valamivel magasabb, mint az önkormányzati idősotthonokban: 130–160 ezer forintba kerül az ellátás havonta, plusz az egyéb költségek. Ugyanolyan feltételekkel és hasonlóan hosszú várólistával lehet bekerülni ezekbe az intézményekbe is. Mivel egyházi fenntartású otthonokról van szó, nagyobb szerepet kap a vallás, lelki gondozás.
Az állami, önkormányzati és egyházi idősek otthonai tehát nem ingyenesek, többnyire az egyszeri belépési pénz után jövedelme nyolcvan százalékát fizeti be az idős gondozott a teljes ellátásért.
Aki tényleges árakat szeretne látni, az nézze meg a fővárosi önkormányzat fenntartásában működő idősotthonok 2023-as térítési díjait. Tudni kell, hogy bizonyos idősotthonokban vannak különböző betegségekre szakosodott osztályok, ahol pl. mozgáskorlátozott, demens időseket gondoznak szükségleteiknek megfelelően.
Idősek otthona szociális alapon
Idősek otthonában az gondozható, aki napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel (vagy ezt megalapozó egyéb körülménnyel) rendelkezik, és rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, valamint betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt.
A férőhelyszám legfeljebb 15%-áig a 4 órát meg nem haladó gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését. A gondozási szükséglet vizsgálatát az intézményvezető végzi el az ellátást igénylő idősotthoni ellátás iránti kérelme alapján. Beutaló határozat esetében a vizsgálatot a beutaló szerv kezdeményezi a határozat hozatalát megelőzően az intézményvezetőnél.
Hogyan kerülhet be valaki az idősek otthonába soron kívül?
A soron kívüli ellátás biztosítását különösen az alapozza meg, ha az igénybe vevő
- önmaga ellátására teljesen képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna, és ellátása más egészségügyi vagy szociális szolgáltatás biztosításával sem oldható meg;
- a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli elhelyezése indokolt;
- szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli elhelyezése vált szükségessé;
- kapcsolata vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és a további együttélés életét, testi épségét veszélyezteti.
A szociális törvény módosítása
Tavaly novemberben fogadta el a parlament a szociális törvény módosítását is tartalmazó salátatörvényt.
Az új törvény rögzíti, hogy az egyén elsősorban maga felelős a saját szociális biztonságáért, továbbá a szociális biztonság megteremtésében az egyénen túl a családnak, a hozzátartozóknak, a települési önkormányzatoknak, az egyházakhoz köthető karitatív szervezeteknek és végső soron az államnak van felelőssége. Ezzel az állam szinte teljesen kivonult a szociális ellátási területről.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy az állam nem hajlandó többet áldozni a már régóta pénzhiánnyal küzdő szociális ellátórendszerre. Az intézmények kénytelenek a túlélés érdekében csökkenteni az ellátás színvonalát – ez jelenthet kevesebb dolgozót, illetve kevesebb férőhelyet. Ebből következik, hogy a legtöbb idősek otthona szociális alapon egyre kevesebb idős embert képes ellátni.
Idősek otthona szociális alapon – a leggyakoribb kérdések
Hogyan kérelmezhető szociális ellátás?
A szociális ellátások (étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás stb.) igénybevétele önkéntes, melyeket az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóban vagy írásban kérelmezhet a szolgáltatónál.
Mi a folyamata az idősotthonba kerülésnek?
Az intézményvezető szóban vagy írásban tájékoztatja az ellátást igénylőt vagy törvényes képviselőjét az igény nyilvántartásba vételéről, valamint az előgondozás elvégzésének időpontjáról. Az előgondozás során az állami fenntartású intézménynél az intézményvezető vagy az általa megbízott személy, egyházi és nem állami fenntartású intézménynél a megállapodás megkötésére feljogosított személy vagy az intézményfenntartó által megbízott más személy (a továbbiakban együtt: előgondozást végző személy) tájékozódik az intézményi ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről a megfelelő, személyre szabott szolgáltatás biztosítása érdekében, továbbá felkészíti az ellátást igénybe vevőt az intézményi elhelyezésre.
Az előgondozás során az intézményvezető átadja az ellátottnak a megállapodás tervezetét és tájékoztatja a házirend tartalmáról. Idősotthoni ellátás esetében az előgondozási folyamat során kell elvégezni a gondozási szükséglet vizsgálatot is, melynek célja a gondozási, ápolási szükséglettel rendelkező, alacsony jövedelmű, legkisebb érdekérvényesítő képességű idősek ellátása, valamint a szolgáltatás célzottabbá tétele.
Ha az intézmény szolgáltatása az igénybe vevő szükségleteinek, állapotának nem felel meg, az előgondozást végző személy az ellátott számára más, megfelelőbb ellátási forma igénybevételére tesz javaslatot.
Az előgondozás elvégzését követően, az intézményi elhelyezést megelőzően az intézményvezető (vagy a megállapodás megkötésére feljogosított személy szóban vagy írásban) tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt vagy törvényes képviselőjét a férőhely elfoglalásának kezdő időpontjáról, valamint az intézményi elhelyezéssel kapcsolatos egyéb teendőkről. Intézményi férőhely-üresedés esetén az intézményvezető haladéktalanul intézkedik az ellátott értesítéséről.
Mennyi a térítési díj?
A szociális ellátásért az ellátott által fizetendő térítési díj (a továbbiakban: személyi térítési díj) az ellátott jövedelmi viszonyai és a szociális törvényben meghatározott rendelkezések, valamint a fenntartó által megállapított intézményi térítési díj alapján kerül meghatározásra.
Az ellátott által fizetendő személyi térítési díj konkrét összegét – a fentiek szerint – az intézmény vezetője állapítja meg, melyről az ellátást igénylőt a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja.
