Komoly összegre rúghat a haszonélvezeti jog bejegyzése: nem mindegy, hány éves a haszonélvező 

A haszonélvezeti jog bejegyzése az egyik leggyakoribb eljárás az ingatlanjogban, legyen szó ajándékozásról vagy adásvételről. A folyamat megindítása előtt azonban érdemes tisztában lenni a várható kiadásokkal. A haszonélvezeti jog bejegyzésének teljes költsége alapvetően két kötelező tételből áll: az igazgatási szolgáltatási díjból és az ügyvédi munkadíjból. Bizonyos esetekben ehhez egy harmadik, jóval jelentősebb tétel, a vagyonszerzési illeték is társulhat. Cikkünkben egyszerűen elmagyarázzuk a szabályokat: mikor és mennyit kell fizetni, és mi a teendő, ha például a házaspár mindkét tagja kap haszonélvezetet.

Mit jelent pontosan a haszonélvezeti jog?

Ingatlan esetében a haszonélvezet jogot ad arra, hogy valaki használja, lakja, vagy a hasznát szedje egy olyan ingatlannak, ami nem az ő tulajdona. A haszonélvező birtokba veheti az ingatlant, beköltözhet, vagy akár ki is adhatja albérletbe, és a bérleti díj az övé marad. Viszont mivel nem az övé az ingatlan, nem adhatja el, nem ajándékozhatja el, és nem vehet fel rá jelzáloghitelt sem, ezekre kizárólag a tulajdonos jogosult.

Hogyan jön létre, és meddig tart?

Mennyibe kerül a haszonélvezeti jog bejegyzése?

Akár illetékmentes az ügylet, akár nem, az alábbi két tétellel minden esetben számolni kell:

• Földhivatali eljárási díj: A tulajdoni lapra történő bejegyzésért ingatlanonként 10.600 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni rendes eljárásban. Ha a bejegyzést sürgősen, soron kívül szeretnénk intézni, annak díja további 10.000 Ft-tal emelkedik.
• Ügyvédi vagy közjegyzői munkadíj: Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez törvényi előírás alapján ügyvéd által ellenjegyzett okiratra vagy közjegyzői okiratra van szükség. A munkadíj jellemzően az ingatlan értékének 0,5%-1,5%-a (+ ÁFA) között mozog, vagy az ügy összetettségétől függően egy fix összeg (általában 50.000-150.000 Ft).

Mikor kell vagyonszerzési illetéket fizetni?

Ha a haszonélvezeti jogot új jogként alapítják valaki javára, az illetékfizetési kötelezettség a felek közötti rokoni kapcsolattól és a megszerzés módjától függ. Ez a gyakorlatban az alábbiakat jelenti:

• Egyenes ági rokonok és házastársak között: A jogszabály teljes illetékmentességet biztosít, függetlenül attól, hogy ajándékozás vagy adásvétel útján jön létre a haszonélvezet (például szülő és gyermek között).
• Nem egyenesági rokonok vagy idegenek között:
  • Ajándékozás esetén: A haszonélvezeti jog számított értékének 18%-a (lakóingatlannál kedvezményes, 9%-os mértékű).
  • Visszterhesen (megvásárlás/megváltás esetén): A haszonélvezeti jog számított értékének 4%-a.

Hogyan számolják ki a haszonélvezeti jog értékét?

A számítás alapja az ingatlan egyévi értéke, ami az ingatlan teljes forgalmi értékének 1/20-ad része (5%-a). Ezt az egyévi értéket kell megszorozni a haszonélvező életkorától függő szorzóval:

• 25 évnél fiatalabb: 10-es szorzó
• 25-51 év között: 8-as szorzó
• 52-65 év között: 6-os szorzó
• 65 év felett: 4-es szorzó

Azaz, ha egy 50.000.000 Ft-os lakást nézünk, ahol a haszonélvező kora 62 év, akkor a szorzó 6-os lesz, mivel az életkor 52-65 év közötti sávba esik. Ha ez mondjuk egy testvérek közötti ajándékozás, ahol mivel nem egyenes ági rokonok, az ügylet illetékköteles is. Illetve jön hozzá még a földhivatali eljárási díj, ami 10.600 Ft, és az ügyvédi munkadíj is.

A legpontosabb számítás érdekében a legegyszerűbb kalkulátort használni.

Díjak és illetékek a rokoni kapcsolat alapján

Az, hogy kell-e illetéket fizetni a haszonélvezeti jog bejegyzésekor – és ha igen, mennyit –, elsősorban attól függ, hogy milyen rokoni viszonyban állnak egymással a felek. Ha a haszonélvezeti jogot szülő és gyermek, nagyszülő és unoka, vagy házastársak alakítják ki egymás között, a folyamat teljesen illetékmentes. Nem számít, hogy ajándékozással vagy adásvétellel jön létre a jog, nem kell utána illetéket fizetni. Ebben az esetben kizárólag az elkerülhetetlen alapkiadásokat kell kifizetni, mint az ügyvédi vagy közjegyzői munkadíjat, valamint a földhivatali bejegyzési díjat (ami 10.600 Ft ingatlanonként).

Ha a haszonélvezetet olyan személy kapja, aki nem egyenesági rokon (például testvér, élettárs, nagybácsi vagy egy kívülálló harmadik fél), akkor az állam felé illetéket kell fizetni attól függően, hogy ajándékozás vagy vásárlás útján szerezte meg az ingatlant. Lakóingatlan esetén a haszonélvezeti jog kiszámított értékének 9%-át kell befizetni ajándékozási illetékként (más típusú ingatlannál ez 18%). Vásárlás során a haszonélvezeti jog értékének 4%-át kell kifizetni visszterhes vagyonszerzési illetékként.

Jogi kérdések esetén fordulj bizalommal Ügyfélszolgálatunkhoz!

Mi a helyzet, ha két emberre jegyzik be a holtig tartó haszonélvezetet?

Gyakori eset, hogy a szülők közösen adják a lakást a gyermeknek, és mindkét szülő javára bejegyzik a holtig tartó haszonélvezetet. Ilyenkor a határozatlan idejű haszonélvezet tartama a jogosultak közül a legfiatalabb vagy a legidősebb személy életkorától függ (azaz bármelyikük haláláig vagy a túlélő haláláig tart). A számításnál a legfiatalabb személy életkorát kell figyelembe venni, ha a jog a legkésőbb elhalálozó életkoráig tart (együttes, egymást követő / túlélőre kiterjedő haszonélvezet). A két emberre jutó érték nem adódik össze duplán: az ingatlan értékéből a legfiatalabb életkora alapján számított egyetlen haszonélvezeti értéket határozzák meg, és az válik az illetékszámítás alapjává.