Munkabérletiltás végrehajtás során: így változtak a szabályok júliustól

Az egyik legfontosabb változás, hogy több pénz maradhat az adósoknál: az eddigi szabályok lehetővé tették, hogy tartozás esetén a fizetés jelentős részét elvigye a végrehajtás, a levonás alól mentes rész mindössze 60.000 forint volt. Júliustól ennek nagyjából dupláját kötelező kézhez kapnia a dolgozónak, valamint a családi adókedvezmény összege is mentésséget élvez. Több más változás is történt, mutatjuk, melyek a munkabérletiltás szabályai 2025-ben és hogyan befolyásolják ezek az adósók életét.

Sok esetben a tartozások rendezésére nem azért nem kerül sor, mert az adós szánt szándékkal rosszat akar vagy simliskedik, hanem mert egyszerűen nincs pénze, nem kap segítséget. Bárki kerülhet ilyen helyzetbe, ezért sem árt ismerni a szabályokat. Az első és legfontosabb: letiltás csak jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján történhet, valakinek a bérét einstandolni csak úgy nem lehet. Ha van hivatalos dokumentum, akkor az adósnak 15 napon belül fizetnie kell. Ha ez nem történik meg, akkor a végrehajtó kéri a munkabér letiltását: a munkáltató elküldi a szükséges adatokat, számol, értesíti az adóst, majd a levont összeget átutalja az illetékes szervnek.

Milyen jövedelmekből vonhatják le a pénzt?

• Munkaviszonyból, közfoglalkoztatásból, szövetkezeti, közszolgálati, közalkalmazotti, rendvédelmi, honvédelmi, adó- és vámhatósági jogviszonyból származó jövedelem.
• Alkotói, munkaközösségi tag jövedelme; tudományos ösztöndíj; társadalombiztosítási járandóság.
• Külön szabály: egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokból (pl. táppénz, baleseti táppénz, CSED, GYED, GYES) legfeljebb 33% vonható le, kizárólag gyermektartás vagy jogalap nélküli visszafizetés esetén.

Hogyan változtak a munkabér letiltás szabályai 2025 júliusában?

A NAV végrehajtási eljárásaiban is alkalmazott jogszabály módosítása miatt 2025. július 1-től megváltoztak a jövedelemletiltást érintő mentességi szabályok – hívta fel a figyelmet a NAV. A törvény szövege alapján mentes a letiltás alól a családi adókedvezmény összege.

Ez azt jelenti, hogy a letiltás alapjának meghatározásakor azt az összeget, ami az adós nettó bérében az érvényesített családi adó- és járulékkedvezmény miatt keletkezik, figyelmen kívül kell hagyni. Az összeget az adósnak teljes egészében ki kell utalni.

Ez a mentesség kizárólag a 2025. július 1-jén vagy azután induló végrehajtási eljárásokban érvényesül, a korábban indult végrehajtási eljárásoknál a családi adó- és járulékkedvezmény nettó összege beleszámít a letiltás alapjába. Fontos változás továbbá, hogy a nettó jövedelem levonás alól mentes része 2025-től a minimálbér nettó 60%-ára nő, ami 116.029 forint. Ezt az összeget mindenképpen meg kell kapnia az adósnak.

Mi nem változott?

• A munkáltató továbbra is köteles értesíteni a dolgozót a letiltásról, nyilatkozni a bruttó bér összegéről, az első levonás időpontjáról és a havonta levonható összegről, majd utalni a levont összeget.
• A korábbi, 2025. július 1-je előtt indult ügyeknél a családi adókedvezmény összege még beletartozik a letiltás alapjába.

Hogyan ellenőrizhető, hogy a levonás megfelel-e munkabérletiltás szabályainak?

Elsőként azt érdemes megnézni, hogy a 116.029 forint (vagyis a mentes rész) és a családi kedvezmény megmaradt-e. Ha a nettó bér meghaladja a 200.000 forintot, azt is ellenőrizni kell, hogy a felette lévő rész levonása korlátozás nélkül történt-e.

Végrehajtással kapcsolatos kérdése van? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 48 órán belül válaszolnak.

Például, ha a nettó fizetés 250.000 forint, a mentes rész 116.029 forint, akkor a maradék 133.971 forintból legfeljebb 33% vonható le az első 200.000 forintig, ami 44.201 forint. A 200.000 forint feletti 50.000 forint pedig korlátozás nélkül levonható, így összesen 94.201 forintot visz el a végrehajtás, a dolgozó 155.799 forintot kap kézhez. Ez a mentes összeg és a családi kedvezmény miatt többletet jelent a korábbi szabályokhoz képest.