18 napos is lehet a 15 napos fizetési határidő, ha így veszed át a levelet, felszólítást – jogszabály írja elő

Sőt, akár több is. A végtelenségig nem lehet kitolni, de a visszaszámlálás általában az értesítés vagy a felszólítás átvétele után indul – na de közvetlenül utána vagy másnaptól? Hogyan működik a határidő számítás, mennyi extra napot nyerhetünk?

A hivatalos ügyeknél mindig kulcskérdés, hogyan számítjuk a határidőt. A legtöbben úgy gondolják, hogy a levél kézhezvételétől azonnal ketyeg az óra, de a szabályozás ennél árnyaltabb. A határidő számítását a Polgári perrendtartás és más kapcsolódó jogszabályok (pl. a büntetőeljárásról szóló törvény vagy éppen a Munka Törvénykönyve) pontosan meghatározzák: az átvétel napját nem kell beleszámítani, a számítás csak a következő napon indul.

Határidő számítás – munkanap vagy nap?

Nem mindegy az sem, hogy a határidőt naptári napokban vagy munkanapokban határozza meg a jogszabály. Ha a törvény egyszerűen csak napokat említ, akkor naptári napokról van szó, vagyis a hétvégék és az ünnepnapok is beleszámítanak. Ha viszont kifejezetten munkanapokról szól, akkor a hétvége és az ünnepnap kiesik a számításból. A parkolási bírságok befizetésénél pl. jellemzően naptári napban állapítják meg a határidőt, ezért itt a hétvége is számít.

A postai kézbesítés menete szintén meghatározza, hogy mikor indul a határidő: ha a postás nem talál valakit otthon, akkor értesítőt hagy, a hivatalos küldeményt pedig a postán megőrzik egy ideig. A szabályok szerint a hivatalos iratot két alkalommal próbálják meg kézbesíteni, ha ez nem sikerül, az irat a postán még 5 munkanapig átvehető.

Ha 5 nap alatt sem történik meg az átvétel, akkor lép életbe az úgynevezett kézbesítési vélelem. A jogszabály szerint a második kézbesítési kísérletet követő 5. munkanapon az iratot kézbesítettnek kell tekinteni akkor is, ha valójában nem vették át, és a küldemény visszament a feladónak.

Ez a gyakorlatban azt eredményezi, hogy a 15 napos fizetési határidő akár 17-18 napra is kitolódhat. Vegyünk egy konkrét példát. Tegyük fel, hogy a levelet október 3-án, pénteken próbálják kézbesíteni, de a címzett nincs otthon, így értesítőt kap. A 2. kézbesítési kísérlet október 7-én, kedden történik, ekkor sikerül átvenni a borítékot. A határidő számítása nem aznap, hanem október 8-án, szerdán indul. A 15 napot innentől kell számolni, ami október 22-re esik. Így a fizetési kötelezettség a gyakorlatban 19 napra nyúlhat.

Trükközni sem lehet akármeddig

Fontos, hogy ez a kitolódás nem önkényes. A jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy a határidő mikor indul, meddig marad a levél a postán, és mikor kell kézbesítettnek tekinteni akkor is, ha nem vette át. Ezért nem lehet a végtelenségig halogatni a kötelezettséget: a kézbesítési vélelem biztosítja, hogy az ügyintézés ne húzódjon el határozatlan ideig.

Ha lenne még kérdése, keresse bizalommal Ügyfélszolgálatunkat, ahol kollégáink 2 munkanapon belül díjmentesen válaszolnak!