Behívhatnak-e közmunkára, ha kérem az álláskeresési járadékot? Milyen kötelezettségekkel jár?

Bárki életében adódhat olyan helyzet, hogy hirtelen elveszíti a munkáját vagy hiába próbálkozik, huzamosabb ideje nem tud elhelyezkedni. Ilyen esetben a legjobb, amit tehetünk, ha felkeressük a lakcímünk szerint illetékes foglalkoztatási osztályt és regisztrálunk. A munkanélküli segély meghatározott feltételek között jár és sokakban felmerül az a kérdés is, hogy mikor jöhet szóba a közfoglalkoztatás álláskeresési járadék igénylését követően.

Ha valaki régóta nem talál munkát, a foglalkoztatási Osztállyal történő együttműködés részeként a végzettségének megfelelő állásajánlatokat is felajánlanak. Ezek között akár közmunkára is behívhatják azt, aki nem tud elhelyezkedni? Valójában nem olyan egyértelmű a válasz.

Ki jogosult álláskeresési járadékra? 

Álláskeresési járadékot az kaphat, aki:

• álláskereső,
• az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogszerző idővel rendelkezik, 
• munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

Hol és hogyan igényelhető az álláskeresési járadék?

Az álláskeresési járadékot az álláskereső lakcíme (ez lehet lakóhely vagy tartózkodási hely) szerint illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztályánál lehet igényelni. Abban az esetben persze, ha a fenti feltételeknek megfelel az igénylő.

A lakcím szerint illetékes foglalkoztatási osztályt ezzel a keresővel lehet a legkönnyebben kikeresni. Előzetes időpont foglalás minden esetben szükséges!

Az álláskeresési járadék iránti kérelmet az alábbi módokon lehet benyújtani:

•  személyesen, az illetékes foglalkoztatási osztálynál 
•  elektronikus úton az e-Papír szolgáltatás igénybevételével, az ügyfélkapun keresztül 

Milyen dokumentumokat kell összekészíteni a regisztrációhoz és a kérelem benyújtásához?

• „TB kiskönyv”/OEP igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról (ezt a munkáltató adja ki),
• bankszámlaszám – amennyiben a folyósítást arra kéri, 
• munkáltatói igazolás,
• igazolólap az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához, ezt a munkáltató állítja ki 
• foglalkoztatói igazolás a munkáltatótól 
• nyilatkozat a fizetés nélküli szabadságok igénybevételéről (munkáltató adja)
• igazolás a bírósági végzés alapján megállapított tartási kötelezettségről, szintén a munkáltató állítja ki, 
• igazolás az aktuális évben levont és megfizetett nyugdíjjárulékról,
• adatlap a munkáltatótól (társas vállalkozástól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor (ezt is a munkáltató adja)

Milyen összegben jár az álláskeresési járadék?

Az álláskeresési járadék összege a vonatkozó törvény alapján meghatározott járadékalap 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg.

Azaz, a kötelező legkisebb munkabér, vagyis minimálbér havi összege 290.800 forint, napi összege pedig 9.693 forint.

Amit még érdemes tudni, hogy az álláskeresési járadék folyósítási idejének számítása során tíz nap jogosultsági idő egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. 

Az álláskeresési járadék maximum 90 napig folyósítható a jogosult számára.

Ha maradt még kérdésed, keresd bizalommal Ügyfélszolgálatunkat! Két munkanapon belül választ kapsz kérdésedre!

Felajánlható a közfoglalkoztatás álláskeresési járadék igénylését követően az álláskeresőnek?

Igazából több mindentől függ. A foglalkoztatási hivatal felajánlhat olyan állást, ami az álláskereső képzettségének, végzettségének megfelel. Ha valakinek például nincs érettségije vagy szakmája, és a végzettsége 8 általános, akkor számára felajánlhatja a foglalkoztatási osztály a közmunkát lehetőségként. 

Egyúttal ezt vissza is lehet utasítani, ha valaki az igénylést megelőzően más munkakörben is dolgozott és rendelkezik kellő munkatapasztalattal.

Fontos tudni, hogy milyen szempontok alapján tekinthető megfelelőnek egy felajánlott munkahely az igénylő számára és ehhez képest is lehet viszonyítani, hogy szóba jöhet-e a közfoglalkoztatás álláskeresési járadék igénylését követően.

A munkahely akkor megfelelő, ha:

• az álláskereső az egészségi állapota szerint a munka elvégzésére alkalmas,
• a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg – amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb – a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri,
• a munkahely és a lakóhely közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,
• illetve, az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

Fontos tudni azt is, hogy ugyan nem kötelező elfogadni a felajánlott közfoglalkoztatást, de bizonyos következményekkel járhat az elutasítás. Ha egyébként a felajánlott munkalehetőség megfelel a fenti, ún. „elfogadható munkának” (egészségi állapotnak, képzettségnek megfelelő, illetve a napi utazás megoldható) és nem merül fel alapos indok, akkor megszüntethetik az álláskeresési járadék folyósítását, illetve 6 hónapra kizárhatják az igénylőt az álláskeresők nyilvántartásából.

A vonatkozó jogszabály szerint nem kell elfogadni a felajánlott munkát, ha:

• valaki egészségileg alkalmatlan rá,
• ha nem rendelkezik az előírt végzettséggel,
• ha a napi oda-vissza utazás több mint 3 óra (városban), vagy több mint 2 óra (kistelepülésen),
• ha a munkabér alacsonyabb, mint az álláskeresési járadék összege.