Mikor ingyenes a hagyatéki eljárás? Ha így rendelkezel, biztonságban lesz a család
Örökösként kötelesek vagyunk az örökölt vagyontárgy után illetéket fizetni. Ez azonban nem minden esetben van így, bizonyos helyzetekben ingyenes is lehet a hagyatéki eljárás, még pontosabban nem szükséges öröklési illetéket fizetni. Magyarországon a hagyatéki eljárás költsége és az öröklési illeték mértéke függ attól, hogy az örökös milyen közeli hozzátartozója volt az elhunyt személynek.
Milyen esetekben kell öröklési illetéket fizetni?
A hozzátartozó halála esetén, ha van hagyaték, akkor a hagyatéki eljárás lefolytatását követően az örökölt hagyaték után öröklési illetéket kell fizetni.
A hagyatéki eljárás azzal kezdődik, hogy a haláleset után az önkormányzat meghallgatja az örököst és készít egy hagyatéki leltárt az elhunyt tulajdonában lévő:
- ingatlanokról, pl. lakás, nyaraló
- ingóságokról, pl. autó
- illetve vagyontárgyakról, pl. festmény
Ezt követően az önkormányzat továbbítja a hagyatéki leltárt az illetékes közjegyzőnek, aki lefolytatja a hagyatéki eljárást. Az illetékes közjegyző megállapítása az elhunyt utolsó lakóhelye szerint történik. Az eljárásnak egyrészt közjegyzői díja van, ha pedig a hagyaték részét ingatlan is képezi, akkor azután is adózni kell. A közjegyző tehát a hagyatékátadó végzését megküldi a NAV-nak.
A NAV pedig a hagyatékátadó végzés alapján számítja ki az öröklési illetéket, amelyről fizetési meghagyást küld az örökösnek. A fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetni az illetéket.
A hagyatéki eljárás költsége
A hagyatéki eljárás költsége a közjegyzői díjból és öröklési illetékből tevődik össze. A közjegyző díja munkadíjat és költségtérítést tartalmaz, amelynek összege mindig az adott eljárástól függ.
Öröklésnél a fizetendő illeték alapja az örökölt vagyon tiszta értéke, vagyis a megszerzett vagyon forgalmi értéke. Ha az elhunytnak volt tartozása, akkor azt levonják a hagyaték értékéből.
Az öröklési illeték általános mértéke az örökség tiszta értékének 18 százaléka. Lakás vagy lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog öröklésekor az öröklési illeték mértéke pedig 9 százalék.
Milyen szabály vonatkozik arra, ha valaki külföldről örökölt? Külföldön lévő ingóság vagy vagyoni értékű jog után Magyarországon csak akkor kell öröklési illetéket fizetni, ha abban az államban, ahol a vagyontárgy található, nem kell az öröklési illetéknek megfelelő adót vagy illetéket fizetni.
Mikor nem kell öröklési illetéket fizetni?
Bizonyos esetekben illetékmentes az öröklés, azaz jócskán lecsökken a hagyatéki eljárás költsége, mert nem kell öröklési illetéket fizetni a vagyonszerzés után.
Ezek az alábbiak:
- Illetékmentes az öröklés az egyenes ági rokon – beleértve az örökbefogadást is –, testvér vagy házastárs, bejegyzett élettárs után.
- Akkor sem kell illetéket fizetni, ha valaki az örökségről ingyenesen – tehát nem ellenérték fejében – lemond. Ha az öröklésről ellenérték fejében mondott le, akkor ajándékozási illetéket kell fizetni.
- Ha az örökös az örökséget visszautasítja.
- Ha valaki a rá eső részt ingyen átengedi másik örökösnek.
Hagyatékkal kapcsolatos további kérdések esetén fordulj bizalommal Ügyfélszolgálatunkhoz, ahol kollégáink két munkanapon belül díjmentesen válaszolnak!
Van még egy speciális helyzet, amikor nem is lehet illetéket kiszabni, ha a hagyatékot vagy egy részét az elhunyt/örökhagyó hitelezője veszi át.
Abban az esetben, ha az örökös az elhunyt/örökhagyó egyenes ági rokona, testvére vagy túlélő házastársa, akkor a NAV nem bocsát ki fizetési meghagyást.
Forrás: nav.gov.hu
