Lopják a pénzed, miközben észre sem veszed – ez a digitális káosz valódi ára
Egy rendezetlen eszköz, elavult szoftver vagy hanyagul kezelt fájl elegendő ahhoz, hogy csalók, adathalászok és kártevők hozzáférjenek mindenhez, amit féltve őrzünk. Személyes és pénzügyi adatok, céges információk, jelszavak kerülhetnek illetéktelenekhez, akik pillanatok alatt képesek leszívni a bankszámlákat. A digitális káosz nem technikai apróság – valódi ára van, amit gyakran csak akkor veszünk észre, amikor már túl késő. Ezért fontos a digitális rendrakás: ha nem számunk rá időt, online biztonságunkat kockáztatjuk.
A digitális rendrakás az elektronikus eszközeinken – például számítógépen, okostelefonon, felhőalapú tárhelyeken – felhalmozódott fájlok, alkalmazások, fotók, e-mailek és egyéb adatok rendszerezését és felesleges elemek törlését jelenti. Olyan, mint a lomtalanítás: nem kerülgetjük tovább a felesleges cuccokat, több helyünk lesz, nem veszünk el a sok holmi között, és gyorsan megtaláljuk, ha valamire szükségünk van. A digitális rendrakás célja, hogy átláthatóbb, gyorsabban működő, biztonságosabb és kevésbé „katyvaszos” digitális környezetet teremtsünk.
Riasztóan rossz jelszavakat használnak a magyarok a számítógépükön – írtuk meg korábban. Az elemzők szerint nemcsak a magánhasználatú gépeknél van jelen a probléma, hanem a céges, irodai, egyéb munkahelyi eszközöknél is. Egy gyakorlott támadó kevesebb, mint 1 másodperc (!) alatt tudja feltörni a magyarok 20 leggyakoribb jelszavát.
Érdemes átnézni a listát, mert ha az azon szereplő jelszavak közül akár egyet is használunk, már komoly veszélyben vagyunk.
5 dolog, amivel kockára tesszük adatainkat
Tele a gép felesleges fájlokkal? Idejét sem tudjuk, mikor szortíroztuk az alkalmazásokat a mobilon? Halomban állnak az olvasatlan e-mailek? Ezek mindegyike kockázatot jelent, mert:
A káoszban könnyen megbújnak a kártevők
A rendezetlen mappák, ismeretlen letöltések és elfelejtett fájlok között gond nélkül meglapulhatnak vírusok vagy kártékony programok. A nem karbantartott eszközökön gyakran elavult szoftverek, böngészőbővítmények futnak, amelyek sebezhetővé teszik a rendszert. Ezeken keresztül rosszindulatú programok juthatnak be, amelyek adatokat lopnak, pénzügyi tranzakciókat figyelnek.
Jelszavak mindenhol is tárolva
Nagyon sokan jegyzetekben, képernyőfotókban vagy éppen a böngészőben mentenek el jelszavakat. Ha ezek több helyen, rendezetlenül tárolódnak, sokkal nagyobb az esélye annak, hogy előbb-utóbb valaki hozzáfér.
Személy adatok az ablakban
Ha nem rendszerezzük a fájlokat és nem figyelünk arra, hogy mi hol van tárolva, könnyen előfordulhat, hogy érzékeny adatok – például személyi igazolvány másolatok, jelszavakat tartalmazó dokumentumok vagy bankszámlakivonatok – védtelen helyen maradnak. Ezek könnyű célpontjai lehetnek egy hackernek vagy akár egy elveszett eszköz megtalálójának.
Egy apó figyelmetlenség is lehet végzetes
Ha például egy „régi verzióban” maradt személyes adatokat tartalmazó dokumentumot küldünk el rossz címre, vagy nem titkosított fájlt töltünk fel egy nyilvános felületre, az adatvédelmi incidenshez vezethet. Különösen súlyos következményekkel járhat egy ilyen malőr a munkahelyünkön.
Többszörösen megtelt postafiók
A túlzsúfolt postafiókban vagy telefonon özönlő értesítések között könnyebb eltévedni, és nagyobb eséllyel kattintunk rossz linkre vagy nyitunk meg veszélyes mellékletet. Rendszerezett környezetben hamarabb kiszúrjuk a gyanús elemeket.
Kérdése van? A Hóvége ügyfélszolgálatán gyorsan és ingyen kaphat választ. Keresse kollégáinkat bizalommal!
5 lépés, amivel megelőzhetjük a bajt
- Takarítsuk ki a fájlrengeteget! Kezdjük az asztalon, majd haladjunk végig a letöltések, dokumentumok, képek és videók mappáin. Amit nem használunk, töröljük, amit megtartanánk, rendezzük mappákba. A felhőalapú tárhelyeket se hagyjuk ki, mert ezek is hamar túlcsordulnak – nem beszélve arról, hogy sokszor észre sem vesszük, mi minden van fent.
- Nézzük át az alkalmazásokat! Számítógépen, telefonon, tableten idővel rengeteg app és program gyűlik össze, amelyek közül sokat már nem is használunk. A nem frissített, ritkán használt alkalmazások nemcsak helyet foglalnak, de biztonsági rést is jelenthetnek. Töröljük, amit nem használunk, a maradékot pedig frissítsük.
- Tegyünk rendet a jelszavak között! Ne tároljuk őket képernyőfotókban vagy jegyzetekben. Inkább használjunk jelszókezelőt, ahol biztonságosan és rendszerezetten tárolhatjuk őket. Minden fiókhoz egyedi, erős jelszót válasszunk, és ahol lehet, kapcsoljuk be a kétlépcsős azonosítást.
- Szelektáljunk a postafiókban! Töröljük az elavult üzeneteket, iratkozzunk le a felesleges hírlevelekről, és használjunk mappákat, szűrőket a levelek rendszerezéséhez. A kevesebb e-mail nemcsak átláthatóbb rendszert jelent, de segít abban is, hogy kiszúrjuk a gyanús, adathalász üzeneteket.
- Gondoskodjunk a biztonsági mentésről! Ha valami mégis történik – például vírusfertőzés, adatvesztés vagy eszközlopás –, sok múlik azon, van-e friss biztonsági mentésünk. Rendszeresen mentsük adatainkat külső meghajtóra vagy megbízható felhőszolgáltatásba, és ellenőrizzük, hogy ezek a mentések valóban működnek-e.
Ha a fenti lépéseket megtesszük, akkor nagyobb biztonságban tudhatjuk magunkat. Ellenkező esetben nem az a kérdés, hogy megtörténik-e a visszaélés, hanem az, hogy mikor.
