13. havi fogyatékossági támogatás: változtak a szabályok, mutatjuk, kinek jár

2025-ben is a februári ellátással együtt utalja a Kincstár a jogosultak részére a 13. havi nyugdíjat, illetve a 13. havi ellátást. A két kifejezést gyakran használják egymás megfelelőiként, azonban különböző juttatásokról van szó. A 342/2020. (VII. 14.) kormányrendelet rögzíti, hogy pontosan kiknek jár a 13. havi ellátás, és bár a jogosultak köre nem változott, történt egy módosítás, ami miatt kevesebben kaphatják meg a plusz pénzt. Sokan elbizonytalanodtak, hogy ezek után számíthatnak-e az extra kifizetésre, lesz-e pl. fogyatékossági támogatás 13. havi ellátásként folyósítva. Itt a válasz.

Az Államkincstár január végén tette közzé tájékoztatóját a 13. havi nyugdíj és a 13. havi ellátást kifizetéséről, amelyben azt írják, a nyugdíjakkal azonos napon, 2025. február 12-én fogják ezeket utalni. A 13. havi nyugdíj kifejezetten az öregségi nyugdíjban és más nyugdíjszerű ellátásban részesülők számára biztosított extra kifizetés, míg 13. havi ellátás azokat illeti meg, akik olyan pénzellátásra jogosultak, amely nem minősül nyugellátásnak, de évente a nyugdíjakkal azonos módon emelkedik.

Kinek jár 13. havi ellátás?

A 13. havi ellátásra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév februárjára korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban, táncművészeti életjáradékban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban stb. (több, mint húszféle ellátás tartozik ide, tételesen itt van felsorolva) részesül. Ha a jogosult több ellátásban is részesül, akkor a 13. havi extrát minden ellátás után kifizetik.

Fogyatékossági támogatás: 13. havi ellátás is jár?

Igen. Ahogy előbb írtuk, az ellátást az kaphatja meg 2025-ben, aki 2024 legalább egy napjára, valamint idén februárban fogyatékossági támogatásban részesül. A támogatás súlyosan fogyatékos személyeknek járó pénzbeli juttatás, amire az a 18. életévét betöltött, súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki magyar hatóság által elismert menekült vagy hontalan, Magyarországon élő magyar állampolgár, illetve huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy. Azok, akik vakok személyi járadékában, magasabb összegű családi pótlékban részesülnek, vagy utánuk magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, nem kaphatják meg az ellátást. (Kivéve, ha az illető lemond arról, és ezzel egy időben igényli a fogyatékossági támogatást.)

Fogyatékossági támogatás és vakok személyi járadéka esetén a 13. havi ellátás összege a tárgyév január hónapjára járó ellátás összegével egyezik meg. A következőképpen alakulnak 2025-ben:

• ha a súlyosan fogyatékos személy hallási fogyatékos, beszédfogyatékos, vagy más fogyatékossága van, de önkiszolgálási képessége nem hiányzik, akkor havonta 36.341 forint kapható;
• ha a súlyosan fogyatékos személy más fogyatékossággal él és önkiszolgálási képessége hiányzik, vagy halmozottan fogyatékos, akkor az ellátás összege 44.732 Ft/hó.

De akkor mi változott?

2025. január 1-jétől módosultak a 13. havi nyugdíjra vonatkozó rendelkezések. A lényeg, hogy érintettnek februárban is nyugdíjasnak kell lennie ahhoz, hogy megkaphassa plusz egy havi nyugdíjat. Miért fontos ez? A korábbi szabályozás szerint a januárban elhunyt nyugdíjassal közös háztartásban együtt élt közeli rokon kérelemre felvehette az elhunyt nyugdíjas 13. havi nyugdíját. 2025-től már csak a tárgyév februárjában elhunyt nyugdíjasok hozzátartozói kaphatják meg a pluszpénzt.

Ugyanez érvényes a fogyatékossági támogatás esetében is: ha a támogatásra való jogosultság a fogyatékos személy halála miatt szűnik meg, az elhalálozás hónapjára járó támogatást a vele közös háztartásban együtt élt közeli hozzátartozó, ennek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki átadó végzés véglegessé válásától számított egy éven belül. Ha az illető januárban hunyt el, akkor nincs kifizetés februárban.