Nem csak akkor jár táppénz, ha beteg vagy: 9 eset, amikor alanyi jogon megillet

A keresőképtelenség nem csak akkor következik be, ha valaki a betegsége miatt nem tudja ellátni a munkáját. Számos olyan élethelyzet adódhat, amikor a táppénz alanyi jogon megillet, akkor is, ha nem mi vagyunk betegek. Vagyis nem a betegség miatt nem tudunk dolgozni, hanem, mert pl. a gyermekünk van kórházban vagy tartós otthoni ápolásra szorul. Mutatjuk, melyek ezek az esetek és milyen kapcsolódó fontos szabályok vannak.

Milyen esetekben jár a táppénz alanyi jogon?

Táppénzre jogosult, aki keresőképtelen. Ennek legismertebb esete, ha valaki hosszabb vagy rövidebb betegség miatt kényszerül táppénzre, de ezen kívül az alábbi élethelyzetek is táppénzre jogosítanak:

1. várandósság vagy szülés
2. az anya, ha az 1 évesnél fiatalabb gyermekét kórházban ápolják és szoptatja
3. a szülő a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi tartókodása esetén
4. a szülő a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja (és saját háztartásban neveli)
5. aki gyógykezelés vagy betegség megállapítása miatt fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban részesül
6. aki nem beteg, de közegészségügyi okból tiltják el a foglalkoztatásától, és más besoztást nem kap.
7. akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek
8. járványügyi, állategészségügyi zárlat miatt nem tud a munkahelyén megjelenni és más munkahelyen vagy munkakörben sem foglalkoztatható
9. méltányosságból adható táppénz esetén a szülő, aki 12 és 18 év közti életkorú beteg gyermekét otthon ápolja vagy, ha a gyermeket kórházban kezelik, a kezelés időtartamára, ha a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban

Az alanyi jogon járó táppénz igazolása az alábbi módon történik

A keresőképtelenséget csak a NEAK-kal szerződött orvos igazolhatja. Ez lehet háziorvos vagy szakorvos, vagy magánorvos- de csak abban az esetben, ha magánkórházban dolgozó orvos.

Ez lehet: 

• háziorvos
• járóbeteg-szakellátás orvosa (háziorvos beutalása alapján a beteg ellátására területileg illetékes)
• ideggondozó szakorvosa
• bőr-és nemibeteg-gondozó szakorvosa
• tüdőgondozó szakorvosa
• onkológiai gondozó szakorvosa
• kormányhivatal és a kormányhivatallal szerződött főorvos

A keresőképtelenség igazolása az “Orvosi igazolás keresőképtelen állományról” elnevezésű nyomtatványon történik. Fekvőbeteg ellátás esetén szükség van az alábbi igazolásra is: “Igazolás fekvőbeteg-gyógyintézetben történő gyógykezelésről”.

A fenti papírokat – miután kitöltötte és lepecsételte a háziorvos, szakorvos, stb. – a munkáltató felé kell benyújtani. Ezt követően történik majd a táppénz elszámolása.

Lehet-e kérni visszamenőlegesen is a táppénz folyósítását?

Indokolt esetben van lehetőség a keresőképtelenség visszamenőleges igazolására is. Ezzel kapcsolatban szintén a háziorvossal vagy a kezelőorvossal kell felvenni a kapcsolatot, aki legfeljebb 5 napra visszamenőleg igazolhatja. Egyéb kivételes esetekben a szakértő főorvos 30 napra, illetve az orvosszakértői szerv kivételesen indokolt esetben 6 hónapra visszamenőleg is igazolhatja a keresőképtelenséget.

Milyen esetekben szűnik meg a táppénz folyósítása?

Hiába jár a táppénz alanyi jogon, jó, ha tudjuk, hogyha nem tartunk be bizonyos szabályokat, bukhatjuk a táppénzt. És még egy jó kis ellenőrzést is a nyakunkba húzhatunk.

De mégis milyen esetekben fordulhat ez elő?

• Ha valaki nem jelenik meg az orvosi vizsgálaton és nincs rá elfogadható oka, hogy nem jelent meg.
• A keresőképesség elbírálásának ellenőrzése során a szakértő, illetve felülvéleményező főorvos általi vizsgálathoz nem járul hozzá.
• Nem tartja be az orvosi utasításokat, betegség ellenére nem tartózkodik otthonában vagy a gyermeke mellett a kórházban, stb.
• Ha valaki a gyógyulást tudatosan késlelteti.