A 3 legdurvább csalás ünnepekkor: ha ezt tudod, biztosan nem vernek át
A magyar internetezők 90 százalékánál már próbálkoztak online csalók, adathalászok – állítja egy felmérés. Az elemzés októberben készült, de az üzenete most is aktuális: nem lehetünk elég óvatosak, a támadók trükkjei egyre rafináltabbak. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne rajtuk átlátni -persze csak akkor, ha ismerjük az intő jeleket és azt, hogy pontosan mitől kell tartanunk. Melyek a leggyakoribb csalások, hogyan védekezhetünk ellenük? Elmondjuk.
A ESET biztonsági szoftvereket forgalmazó Sicontact Kft. októberi felméréséből kiderült, hogy az általuk megkérdezettek több mint felét e-mailben vagy SMS-ben próbálták becsapni adathalász linkekre való irányítással, illetve 40 százalékuk kapott már kétesnek tűnő telefonhívást állítólagos bank vagy cég nevében. A csalók és adathalászok az ünnepek alatt sem tétlenkednek, akár két falat bejgli között is betalálhatnak. Gyanakodjunk, ha…
39-es számról hívnak
A „wangiri” módszert alkalmazó bűnözők nemzetközi hívásokkal próbálnak meg pénzt kicsalni a gyanútlan áldozatoktól. Ez a módszer már több mint 15 éve ismert, és időről időre visszatér. Most újra rengeteg magyar mobilszámra érkeznek gyanús hívások, többek között +39-es (Olaszország és a Vatikán előhívója) számokról. A „wangiri” japán szó, amely annyit jelent, hogy „egy csengés és vége”. A csalás lényege, hogy nemzetközi számokról indított hívások futószalagon érkeznek, de a hívást a csalók gyorsan megszakítják. Az áldozat telefonján nem fogadott hívásként jelenik meg az ismeretlen külföldi szám. A bűnözők célja az, hogy a kíváncsi vagy figyelmetlen emberek visszahívják ezeket a számokat, amelynek költségeit az áldozat állja – gyakran extrém mértékben.
Mit tehetünk? A nem fogadott hívások, illetve a beérkező SMS-ek önmagukban nem jelentenek anyagi kárt, ha nem kezdeményezünk visszahívást. Gyanús a szám? Akkor ne hívjuk vissza!
Leggyakoribb csalások: vishing
A régi-új telefonos trükk az angol „voice” és „phishing”, vagyis hang és adathalászat szavak kombinációja.Olyan telefonos csalási formát jelent, ahol a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatokat. A csalók pl. számlaszámot, jelszavakat vagy személyes adatokat követelnek tőlünk valamilyen meggyőzőnek tűnő, de valójában hamis indokkal.A vishing hívások esetén a csalók általában legitim szervezetnek, pl. banknak vagy biztosítótársaságnak adják ki magukat.
Mit tehetünk? Gyanakodjunk, ha a hívó fél azonnali döntést kíván tőlünk, illetve érzékeny adatokat próbál megtudni. A sürgetés mindig árulkodó jel. Fontos: nincs olyan pénzintézet vagy biztosító, amelynek az alkalmazottja telefonon keresztül kérdez rá jelszavakra, vagy olyan információra, mint pl. a bankkártyán szereplő biztonsági kód. Ha ilyennel találkozunk, szakítsuk meg a hívást, majd tiltsuk le a számot.
SMS-csalások
Az SMS-csalás egyik újabb módja, amikor a csalók egy csomagküldő cégnek igyekeznek kiadni magukat. Ekkor általában arra hivatkozva kérik el az adatokat, hogy egy csomag átvételéhez szükségesek bankkártyánk adatai, amelyet az üzenetben kapott weboldal linkjén keresztül kell megtennünk. Ha így járunk el, megadott adataink egyből a csalókhoz kerülnek, pénzünk pedig nincs biztonságban.
Mit tehetünk? Mindig figyeljünk az SMS helyesírására, az ékezetekre, a megszólításra. Ha helytelen, furcsa magyarsággal fogalmaz a feladó, akkor mindenképp gyanakodjunk csalókra. Amikor pedig csomagküldő cégre hivatkoznak, a küldött link gyakran egy olyan weboldalra vezet, melynek URL-je random betűkből és számokból áll – ez egyértelműen nem a céghez köthető.
