A téli kilakoltatási moratórium kezdete november 15. Sok családnak jelent ez óriási megkönnyebbülést, hiszen a moratórium ideje alatt nem kerülhetnek utcára. Ugyanakkor a moratórium intézménye nem oldja meg a lakhatási válság egyre szélesedő problémáját – mutat rá az Utcajogász. Mi lenne a megoldás, a kilakoltatási moratórium meddig tart, és mit érdemes tudnia azoknak, akiket a kilakoltatás fenyeget? Az Utcajogász közleménye és korábbi cikkünk alapján összefoglaltuk a tudnivalókat.
Az Utcajogász 2010 óta nyújt ingyenes jogi segítséget lakhatási és szociális jogok területén rászorulóknak. Mint írják, a tavalyi évben a gazdasági válság következtében radikálisan megnőtt a hozzájuk fordulók száma. 2024-ben arra számítottak a szervezet jogász önkéntesei, hogy a segítségkérők száma alacsonyabb lesz, ám jelentős csökkenés nem történt. Számokban kifejezve: idén januártól október végéig 472 ügyfél kereste fel a Blaha Lujza téri személyes ügyfélfogadást, és 400 ember fordult a szervezethez e-mailben.
Röviden a kilakoltatási moratóriumról
A kilakoltatási moratórium intézménye 2003 óta létezik Magyarországon. A végrehajtási eljárások ezen időszakok alatt sem állnak, kizárólag a kilakoltatások foganatosítása az, ami halasztásra kerül. Ilyenkor felgyűlik az elintézésre váró ügyek száma a végrehajtóknál, amelyet a tavaszi időszakban nagy kilakoltatási hullám követ.
A lakhatási szegénységben élő, adóssággal küzdő emberek problémáit ugyanis általában nem oldja meg ez a pár hónapnyi haladék. A tavalyi évben összesen 2305 lakáskiürítést foganatosítottak, az idei év első felében pedig (amelyből négy hónap moratóriumi időszak volt) 737-et.
A közhiedelemmel ellentétben kilakoltathatók olyan emberek is, akik tartós betegséggel élnek és ápolásra szorulnak, és elveszthetik lakhatásukat kisgyermekes családok is. Mivel az ezt követő elhelyezés legtöbb esetben nincs megoldva, a kilakoltatás a gyermekes családok szétesését, a gyerekek állami gondozásba helyezését eredményezi.
A kilakoltatás egy hosszú jogi folyamat utolsó állomása. A jogerős bírósági döntést követően, legyen szó bérleti szerződés felmondásáról vagy saját tulajdonú ingatlan árverezéséről, már csak halasztásra van lehetőség, ezért különösen fontos, hogy az ügyfelek korábban, még a bírósági döntést megelőzően forduljanak a szervezet jogsegélyszolgálatához.
Utcajogász: a lakhatás problémájának megoldása állami feladat
Legalábbis az lenne. A szervezet szerint a legfontosabb jogi lépések a következők lennének (röviden):
- Nemzetközi kötelezettségek: Magyarország ratifikálja az Európai Szociális Karta lakhatáshoz kapcsolódó cikkét.
- Alkotmányos alapjog: Az emberhez méltó lakhatás jogának rögzítése az Alaptörvényben.
- Állami lakáspolitika: Méltó lakhatást biztosító és bérleti piacot szabályozó politika kidolgozása.
- Hajléktalanság kriminalizációjának megszüntetése: Az Alaptörvény hajléktalanságot büntető cikkének eltörlése.
- Kilakoltatás védelem: Az állami lakóingatlanokból csak elhelyezéssel lehessen kilakoltatni.
- Bérleti piac szabályozása: A bérleti szerződések kiegyensúlyozása és a lakhatási férőhelyek számának figyelembevétele.
- Lakáskiürítések jogszerűsége: Az eljárásoknak meg kell felelniük az Emberi Jogok Európai Bíróságának arányossági elvének.
- Önkényes beköltözés büntetésének megszüntetése: Csak szabadságot nem korlátozó szankciók alkalmazása.
- Végrehajtási szabályok módosítása: Lakásárverések feltételeinek szigorítása és piaci viszonyokhoz igazítása.
- Meghallgatás és jogorvoslat biztosítása: Önálló eljárási jogok bevezetése a lakáskiürítések során.
A kilakoltatási moratórium meddig tart? Jogok és lehetőségek
A kilakoltatási moratórium Magyarországon november 15. és április 30. között védi a rászorulókat. Kivételt képeznek az önkényes lakásfoglalók vagy határozott idejű bérleti szerződések lejárta utáni esetek. Fontos a jogi támogatás igénybevétele, például ingyenes tanácsadás elérhető szervezeteknél – mint az Utcajogásznál.
Téli kilakoltatási moratórium idején az érintettek főbb jogai a következők:
- Moratórium védelme: November 15. és április 30. között általában nem végezhetnek kilakoltatást.
- Jogi képviselethez való jog: Az érintettek jogosultak ügyvédi vagy jogsegély szolgáltatások igénybevételére.
- Tájékoztatáshoz való jog: A kilakoltatásról és jogi lehetőségeikről egyértelmű tájékoztatást kell kapniuk.
- Kivételek tisztázása: Például önkényes lakásfoglalás esetén a moratórium nem vonatkozik.
- Támogatások igénylése: Egyes civil szervezetek és állami programok segítséget nyújtanak.
Bővebben a témáról itt írtunk.
