A rehabilitációs ellátás nyugdíjnak minősül? A nyugdíjszakértő válasza
A megváltozott munkaképességű személyekre vonatkozó szabályok és a nekik járó ellátások az elmúlt 15 évben többször is változtak. Ha valaki nem követi ezeket a változásokat, mondjuk, mert eddig nem volt érintett, könnyen elakadhat a meghatározások, fogalmak, jogszabályok útvesztőjében. Cikkünkben tisztázzuk, jelenleg milyen ellátások járnak a megváltozott munkaképességű személyeknek, kell-e járulékot fizetniük, illetve arra is kitérünk, hogy a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás nyugdíjnak minősül-e 2024-ben – figyelem, a korábbi évekhez képest itt is történt változás!
A rokkantsági ellátással és a rehabilitációs ellátással már több cikkünkben is foglalkoztunk, ezért most csak felvázoljuk, melyik kinek jár, az igénylésről és egyéb tudnivalókról nem lesz szó.
A megváltozott munkaképességű személyek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján jogosultak lehetnek rehabilitációs ellátásra vagy rokkantsági ellátás. Előbbire leegyszerűsítve az jogosult, akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, utóbbira az, akinek a rehabilitációja nem javasolt. Sokaknak ismerősen cseng a ‘rokkantnyugdíj’ kifejezés, ami a közhiedelemmel ellentétben nem egyenlő a rokkantsági ellátással.
A rokkantsági nyugdíj (vagy rokkantnyugdíj) 2011. december 31-éig létezett. 2012. január 1-jétől a megváltozott munkaképességű személyeknek nem nyugdíj, hanem az előbb említett rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás állapítható meg. (A rokkantsági járadék megint egy más dolog, erről részletesen ebben a cikkünkben írtunk.)
A rehabilitációs ellátás nyugdíjnak minősül-e?
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény hatálya alá tartozó ellátások – rehabilitációs és rokkantsági ellátás – nem minősülnek saját jogú nyugdíjnak – mutat rá Winkler Róbert nyugdíjszakértő az adozona.hu-n. A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás pénzbeni egészségbiztosítási ellátások. A nyugdíjszakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy a nyugdíjjogosultság megszerzése érdekében azoknak, akik rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást kapnak, külön kell kérelmezniük az öregségi nyugdíj megállapítását.
Bár rehabilitációs ellátás folyósításának tartama szolgálati időnek minősül, miután az összegéből vonják a 10 százalék nyugdíjjárulékot, nem tekinthető öregségi nyugdíjnak. Az így szerzett szolgálati idő azonban nem számítható be a Nők 40 jogosító időbe, csak a korbetöltött öregségi nyugdíj esetén, illetve a nyugellátás összegének kiszámítása során számít. Az ellátás folyósítása nem eredményez teljes nyugdíjjogosultságot, és az összege sem azonos a nyugdíjjal; a rehabilitációs ellátás külön kategóriába esik az öregségi nyugdíjtól és más nyugdíjszerű ellátásoktól is.
Zavarra adhat okot, hogy a Munka törvénykönyve korábban a nyugdíjas munkavállalók közé sorolta azokat a munkavállalókat is, akik rokkantsági ellátásuk mellett végeztek kereső tevékenységet – írja a MEOSZ. Ez a szabályozás az érintettekre nézve több szempontból is hátrányos következménnyel járt. Egyrészt a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló munkaviszonyát munkáltatója – ahogy a nyugdíjasokét is – indokolás nélkül felmondhatta. További jelentős hátrányt okozott, hogy a munkáltató felmondása, illetve jogutód nélküli megszűnése esetén – a nyugdíjasokhoz hasonlóan – ők sem tarthattak igényt a többi munkavállalót egyébként megillető végkielégítésre.
A Munka törvénykönyvét módosították, így a 2023. január 1-jétől a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalók már nem tartoznak a nyugdíjas munkavállalók közé, rájuk is a munkavállalókra vonatkozó általános szabályok vonatkoznak.
