Itt az év vége, lassan ki kell venni a még bent maradt szabadságokat. A Munka Törvénykönyve egyértelműen rendelkezik arról, hogy hány szabadnap jár mindenkinek egy évben, amelyet egyébként az életkor vagy a gyermekek száma is befolyásol. Az viszont már más kérdés, hogy a munkáltató a szabadság hány százalékával rendelkezik és a szabadnapok mekkora része az, amelyről a munkavállaló dönthet? Segítünk, hogy ismerd a jogaidat és ne érjen meglepetés.
Ennyi szabadnap jár egy évben a Munka Törvénykönyve szerint
Ahhoz, hogy megtudjuk a munkáltató a szabadság hány százalékával rendelkezik, érdemes tisztázni, hogy egyáltalán hány szabadnap jár egy évben. A Munka Törvénykönyve szerint 20 nap alapszabadság jár évente a munkavállalónak. Ettől egyébként el lehet térni, de ennél semmiképpen sem lehet kevesebb szabadnapja valakinek, legfeljebb csak több szabadnapot adhat a munkáltató. Az alapszabadság egészül ki pótszabadsággal a gyermekek után, életkor után, veszélyes munkakör esetén vagy megváltozott munkaképességű személyek részére. A pótszabadság körébe tartozik még az apaszabadság és a fiatal munkavállalóknak járó plusz szabadnapok is.
Hány nap jár pluszban életkor alapján?
Életkor szerint az alábbiak alapján jár plusz szabadnap a munkavállalónak:
a) huszonötödik életévétől egy,
b) huszonnyolcadik életévétől kettő,
c) harmincegyedik életévétől három,
d) harmincharmadik életévétől négy,
e) harmincötödik életévétől öt,
f) harminchetedik életévétől hat,
g) harminckilencedik életévétől hét,
h) negyvenegyedik életévétől nyolc,
i) negyvenharmadik életévétől kilenc,
j) negyvenötödik életévétől tíz
plusz szabadnap jár.
A plusz szabadnapok attól az évtől járnak, amelyben a munkavállaló betölti a fent meghatározott életkort.
Hány szabadnap jár a gyermekek után?
Ami a gyermekek után járó pótszabadságot illeti, a munkavállaló tizenhat évesnél fiatalabb gyermeke/i esetén érvényes az alábbi szabályozás:
- egy gyermek után kettő
- két gyermek után négy
- kettőnél több gyermek esetén hét
pótszabadság jár.
A pótszabadság mértéke plusz két nappal nő fogyatékos gyermek esetén.
A munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg, viszont a szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon.
Mit kell tudni az apasági szabadságról?
Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra jogosult.
Jó, ha tudjuk, hogy ezt a 10 napot az apa kérésének megfelelő időpontban és akár két részletben is ki lehet adni.
Az apasági szabadságra akkor is jogosult a férfi, ha gyermeke halva születik vagy meghal.
Milyen esetekben jár még pótszabadság a munkavállalónak?
A fiatal munkavállalónak – aki a 18. életévét még nem töltötte be- évente 5 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság még abban az évben is jár, amikor betölti a 18. életévét.
Amikor valaki egészségre ártalmas vagy veszélyes munkakörben dolgozik, például a föld alatt vagy ionizáló sugárzásnak kitéve naponta legalább 3 órában, úgy évente 5 pótszabadság illeti meg.
Szintén 5 nap pótszabadság jár a megváltozott munkaképességű és/vagy fogyatékossági támogatásra jogosult és/vagy vakok személyi járadékára jogosult munkavállalónak.
A munkáltató a szabadság hány százalékával rendelkezik?
A Munka Törvénykönyve pontosan határoz arról, hogy a munkáltató a szabadság hány százalékával rendelkezik. A munkáltató csak évi 7 nap szabadságot köteles a dolgozó kérése alapján kiadni, a fennmaradó napokról pedig a főnök dönt.
Tehát munkavállalóként 7 szabadnappal rendelkezhetek saját magam szabadon. A fennmaradó napokról a munkáltató dönt, de a dolgozó kérését szem előtt tartva. A munkaszervezés és a munkavégzés zavartalansága miatt azonban előfordulhat, hogy a munkavállaló kérésétől eltérően dönt a főnök. Például, ha mindenki egyszerre szeretne szabadságot kivenni vagy egy adott feladat ellátásához nem maradna elegendő dolgozó arra az időszakra.
Plusz van egy olyan szabály is, amely szerint a munkavállalóknak évente egy alkalommal 14 nap szabadságot egybefüggően ki kell vennie.
A gyakorlatban sok esetben ez másként is történhet. Az ugyan meghatározott, hogy a munkáltató a szabadság hány százalékával rendelkezik, de mindezt egyeztetheti a dolgozókkal. Például a munkáltató már a nyári szabadságolások előtt vagy akár év elején összeírja, hogy ki mikor tervez szabadnapot kivenni. Ebben az esetben mindenki könnyedén tervezhet előre és könnyebb összehangolni a munkatársak igényeit is, így általában mindenki akkor mehet szabadságra, amikor szeretne.
Léteznek kivételes esetek arra vonatkozóan, hogy a munkáltató a szabadság hány százalékával rendelkezik?
Annak ellenére, hogy a törvény pontosan határoz arról, hogy a munkáltató a szabadság hány százalékával rendelkezik, fontos tudni, hogy a munkáltatónak a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval közösen kell meghatároznia, és erről a munkavállalót legalább 15 nappal előre értesítenie kell.
Természetesen mindig léteznek kivételek, ha például a munkáltatónak fontos gazdasági érdeke fűződik hozzá, akkor a munkavállaló által választott 7 napot is eltolhatja – de erről tájékoztatnia kell minden esetben a munkavállalót.
Mikor fordulhat ez elő? Bizonyos munkahelyeken van éves nagy leállás vagy karbantartási időszak, amelynek idejére szabadságra küldik a dolgozókat és ilyenkor nincs a munkavállalónak beleszólása abba, hogy szeretne-e szabadságra menni vagy sem.
A munkáltató a szabadság hány százalékával rendelkezik a bent ragadt szabadságok esetén?
Az adott évre járó szabadságokat nem lehet átvinni a következő évre, csak két kivételes esetben. Ha októberben kezdünk dolgozni egy új munkahelyen, akkor a következő év március 31-ig ki tudjuk venni a szabadnapokat. A másik esetben a decemberben kezdődő szabadság átnyúlhat a következő év első 5 napjáig, de csak akkor, ha egybefüggően vesszük ki a szabadnapokat decembertől.
Azt viszont jó, ha tudjuk, hogy az életkor alapján járó szabadságot a munkáltató a tárgyévet követő év végéig is kiadhatja, ha a munkáltató és a munkavállaló erről megállapodik.
Ha valakinek év közben szűnik meg a munkaviszonya, akkor a szabadnapok részarányosan illetik meg, kivéve az apasági szabadság és a szülői szabadság esetén.
További kérdésed van a témával kapcsolatban? Fordulj a Hóvége ügyfélszolgálatához, kollégáink állnak rendelkezésedre!
